Szeghalmy Gyula: Felvidék (Budapest, Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, 1940)

A Felvidék vízrendszere,fürdő és üdülőtelepei

mai Duna kengyelszerü kanyarja kialakúlt, arra nézve némi tájékoztatás! nyújtanak a Niagaránál észlelt számítások. Itt ugyanis megállapították, hogy a szintkopás, illetőleg hátrálás, évenkint 1—12 hüvelyk. E szerint az'a z idő, m'cly alatt a zuhatag Quenstowntól mostani helyére jutott, kb. 30—400 ezer év. Ha ezt a számítást átvisszük a mi dunaesésünkre, szintkopásunkra, bizvást állíthatjuk, hogy a mai helyzet kialakulásához több millió év kellett. Ennek a szorosnak balparti, tehát felvidéki részében egyfelől a kedves vidékü, üdülőhelyül szolgáló Zebegényt, másfelől Nagymarost találjuk. Nagíymaros alatt a Duna két ágra szakad: a Szentendrei és Váci-Dunára. Itt elbúcsúzunk tőle, hogy a Felvidék nyugati határához visszatérve, folytassuk a terület vizeinek seregszemléjét. a) A Morva v íz kör nyéke. Anyafolyója a Morva. Morvaország északi határán, a spieglitzi Schneebergben ered' és csaknem 300 kilóméteres út után, a nyitraímegyei Szakolcáná! érinti a régi magyar határt. Innen délnyugata főirányban haladva, Dévényig 83 kilométer hosszúságban vont határt Magyarország és Alsó-Ausztria között. Dévény fölött simul a Duna Vnedrébe. Nagyobb mellékvizei: a Javo ríná ban eredő Moravka, a Miavával bővült Verbóc, a Brezovai hegységből lefutó Rudtava, végül a Kis-Kárpátok nyugati oldalán eredő Malacka, Stumm és Stumfa-patakok, melyek mindannyian a Kis-Kárpátok és Morva vize közötti termékeny síkságot öntözik. b) A Vág vízkörnyéke. Anyafoiyója a Vág. Liptómegye keleti részében két főágból, a Fehér- és Fekete-Vágyból ered. A Fehér-Vég tulajdonképpen a Magias-Tátra Kriván csúcsa alatt, a 201 ó méter tengerszinti magasságban fekvő Zöld-tó lefolyása. A Fekete-Vág az Alacsony-Tátr^ óriásának, a Gömör-liptói határon álló Királyhegy oldalából, 1800 méter magasságban fakad és 40 kilométeres út után, Királylehotánál srímul a Fe h ér-Vág ölébe. Až egyesült Vág innen kefet-nyugati irányban hasítja végŕ'g a Liptói-medence közepét, Rózsahegytői abban a feltűnően keskeny völgy ben rohan, mely a Nagy-Fátrát elválasztja az Árva-Liptói-mészkőhegységtől s a megye nyugati határán a Felvidék egyik leg vadregényesebb szurd'okvölgyét, a tutajosok által rettegett sziklás med'rü Sztrecsnói*zorost alkotja. A szorost hosszú vonalon szédítő magasságú, hirtelen aláeső hegyfalak kisérik. És pedig délen a Rajeci-havasokhoz tartozó VeternáHola, északon a Kriván-Fátra óriásai. Sztrecsén és Zsolna között, 5—6 kilométerre szélesedő lapályon fut keresztül. Szverdhiknél hirtelen kanyarulattal elhagyja nyugati főirányát és délnyugati-deli irányban fordulva, történelmünkben nevezetes városok érintésével, a pozsonymegyei — 47 — 2