Szeghalmy Gyula: Felvidék (Budapest, Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, 1940)

Monoktól Kassáig

Ugylátszik azonban, Kassának a Sors nem rendelt hosszú és nyugaj'mas békeidőt. Már Thököly uralma sem volt nyugodt, mert megzavarta azt a felekezeti gyűlölködés, mely Thököly bukásával még elvaaultabbá lett. Az agyonzaklatott város, hogy 'keserves sorsán enyhítsen, most a szabadság zászlaját dicsőségesen lobogtató II. Rákóczi Ferenc pártjára állott. Kapuit az 1704. év őszén nyitotta meg a fejedelem vezérei Rorgách Simon előtt és visszaemlékezvén az osztrák garázdálkodásokra, szinte halálmegvetéssel védte falait, mikor 1706-ban Rabutin császári tábornok bombazáporral árasztotta el a szerencsétlen várost. 1706-ban maga Rákóczi is megjelent Kassán, hogy elnököljön ,a szövetséges rendek ama gyűlésén, melyen az elnyomó császári ház elleni háború folytatását határozták el. A kúruc-labanc háborúk ideje ialatt Rákóczi huzamosabb iideig tartózkodott Kassán, melynek parancsnokául Radies Andrást nevezte ki, midőn pedig a fejedelem az országot öt kapitányságra osztotta s ezek egyikének, nevezetesen a 13 vármegyéből álló kerületnek székhelye Kassa lett, annak főkapitányává előbb kedvelt hívét: Forgách Simont, majd ennek halála után Berthóthy Ferencet tette meg. Mivel Rákóczy szabadságharcának sorsa már 1708-ban, a szerencsétlen kimenetelű trencséni csatával eldőlt s a további három év már csak végső erőfeszítés, 'küzködés volt a biztos megsemmisüléssel,, lnem volt meglepetés, hogy nyolc nappal a szatmári fegyverletétel előtt, 1711. április 11.-én, Kassa Károlyi Sándor és Pálffy Miklós, a 'későbbi (nádor rábeszélésére, kinyitotta kapuit a császári hadak előtt, hogy ezzel maga is segítsen lezárni azt a dicsőséggel indult, de az árulások láncolata miatt kudarcba fúlt küzdelmet, melyet eleink a magyar haza függetlensége érdekében harcoltak végig. Pár évvel a szatmári béke megkötése után, III. Károly elrendelte a város bástyáinak lebontását, hogy ettől kezdve mint nyilt város küzdje végig azokat a keserves éveket, melyek a tűzzel-vassa' németesítő hatalom erőszakosságai miatt zúdultak a polgárságra. 1783-ban II. József látogatta meg. A francia háborúk idején a királyi csa'ád több tagja, köztük a későbbi V. Ferdinánd is falai között keresett menedéket. 1848ban fiaiból alakult a legendás hírű piros sipkás honvédek 9-ik zászlóalja. Ugyanezen év dec. 11.-én Puíszky Sándor ezredes itt szenvedett vereséget Schlick császári tábornok 8000 főnyi seregétől, mikoris a várost elfoglaló Schlick, 60,000 forint hadisarcot vetett lakosaira. < A szabadságharc leverése után, Kassa is átélte az elnyomatás keserves éveit s Imikor a magyar iránti gyűlöletében őrjöngő császári kamarilla kerületekre szakgatta szét az országot s a nemzeti törvényieket és alkotmányt osztrák törvényekkel, a nemzeti nyelvet német nyelvvel, a magyar tisztviselőket cseh és osztrák beamterekkel cserélte föl, a hazánk északi részeit magában foglaló kerület székhelye Kassa lett. 1852, 1857 és 1877-ben I. Ferenc József látogatta meg. 1906. okt. 20.-án az országgyűlés külön törvénnyel eltörölvén a Rákóczit és /bujdosótársait hazaárulónak nyilvánító 1715. évi XLIX. t.-c.-et, elrendelte a török földön nyugvó poraik hazahozatalát. A csaknem 200 év óta idegen földben porladó bujdosók koporsói 1906 okt.'27.-én érkeztek a magyar határra, honnan az ország lakosainak örömujjongása között, nemzeti diadalünnepben szállították Kassára és Késmárkra. A __ 434 __