Szeghalmy Gyula: Felvidék (Budapest, Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, 1940)

Monoktól Kassáig

és királyi hatalom ellenségét, 1701, ápr. 18.-án a nagysárosi kastélyban elfogták. Tudjuk, hogy Rákóczi a fogságból egy Lehmann Godfrid nevű császári kapitány segítségével kiszabadult, hogy aztán gyorsan bonyolódjék a dráma, mely rövid ideig tartó dicsőség után 1735-ben, Rodostóban ért véget. ] 708-ban Rákóczi a vár udvarán fejeztette le az áruló Bezeréjďy Imre kuruc brigadérost. 1709-ben, a trencséni nagy vereség után, utoljára fordült meg Patakon, mert a következő évben Löffeiholtz csár szári tábornok foglalta el s ezzel végleg le is áldozott ott a Rákóczyak napja. A szatmári békekötés után Patak a kincstár tulajdonába ment át, kilenc év múlva pedig abnatio mixta címen 200,000 forintért Traubson Donát herceg, császári főudvarmester szerezte meg és bírta hét éven át. Kiké volt azután a várbirtok, ezúttal nem keressük. Gyorsban váltakozó cserebere tárgya lett, Tulajdonosai elhanyagolták. Sőt egyikmásik még csak nem is látta. Igy esett meg aztán az a különös eset, hogy mikor Mária Terézia királynő idősebb fia, József trónörökös 1770-ben átutazott Patakon, a várban még szolgaszemélyzetet sem talált s ezért a városka egyik kocsmájában aludta át az éjszakát. A pataki vár történetének új fejezete a XIX. század húszas éveiben kezdődik. Ebben az időben ugyanis a birtokszerző Bretzenheim Ágos»ton herceg fia, Ferdinánd lakta, ki az omladozó várat nemcsak kitata'TOztatta, hanem nagyarányú építkezésekkel igyekezett azt a fényes múlthoz méltó állapotba hozni. 1876 óta a herceg Windischgraetz-család birtoka. A vár mai állapotában egyik legjelesebb építészeti emléke a múltnak. Két részből áll, úgymint a hatalmas méretű lakótoronyból és a, renaissance-építészet kifinomult Ízlését visszatükröző, nemes részletekben gazdag palotatömbből. Mini föntebb említettük, a torony építési iideje a XII—XIIi. századra esik. Erre vall egyrészt keleti építészeti stíl usa, amilyenne' a keresztes háborúk után hazánkban nem egy esetben találkozunk, másfelől a 4—5 méter vastag, 26 méter magas torony, alsóbb részének falrakási technikája. Egyébként a hosszú, egymást követő századok és építészeti stílusok szinte hiánytalan folytonosságát találjuk rajta. Az első nagyobb átalakítás, mely eredeti formájából többé-kevésbbé kivetkőztette, Perényi Péter idejéből való. Tetejét valaha oromzattal védett nyilt folyosó koronázta. A XVI. századbn ennek ledöntése után épülhetett a főtorony négy sarkára emelt »négy vigyázó ház«, vagyis kisebb torony, melyet viszont a XIX. században alakítottak át. A lakótornyot a négyszögletű palotával a keleti szárnyból kiinduló folyosó köti össze. Ennek a hatalmas épülettömbnek legszebb része a Lorántffy Zsuzsanna kezdeményezte renaissance-szárny, mely ma is teljesen ép és lakható állapotban van. Termeiben a kincseket érő és bármely múzeumnak dicsekedésére válható emlékek egész sorát őrzi. És pedig: a korai gót stílustól kezdve, minden, stíluson át képviselt bútorkülönlegességeket, óriási tükörüvegü vitrineket, bennük az ősi főúri családok féltve őrzött drágaságaival, arany-ezüst készleteikkel, biilikomokkai, filigrán nippekkel, apáról-fiura szálló ékszerekkel, mente és övcsattokkal, díszkardokkal, drágakőtől csillogó süvegforgókkal, násfákkal, boglárokká', nódusokkal s drágakőnél isértékesebb kámeákkal. — 421 — 27