Szeghalmy Gyula: Felvidék (Budapest, Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, 1940)
A Felvidék domborzati viszonyai
x sajátságos geologiai alkotású hegyvidéket, melynek jellemzője egyfelől a kárpáti homokkő, másfelől a Tárca-folyó felé néző lejtőkön a triász és jurakori mész. Ezek egymástól eltérő d'enudációs sajátsága teszi olyan változatossá a vidéket. A Cser gő csoportjának legmagasabb csúcsai az 1053 méteres Csergő és az ettől délre, minteigy elszakadozva a gerinctől, az 1069 méter magasságba nyúló Lisza. Ugyancsak Sáros megyében, a Topfa és Ondava-folyók között, az erdős-bérces Makovica hosszan elnyúló csoportjával találkozunk. A történelmileg nevezetes hegység egyik nyúlványán Zboró vára roskadozik az idők súlya alatt. Főcsúcsa kiesilk a délkeleti irányban húzódó; gerinc vonalából. Ezt Bártfától északkeletre, a 679 méteres G a c aI o v ban találjuk. • A belső maghegységek csoportjához tartoznak: 1.A Zobor és T r ílb'íe c s-hegység. Ezek Nyitra városa fölött, a Nyitra és Zsjtva foTyók közötti területet ágazzak' be. Magvukat trachit és az erre települt devoni, sziluri rétegak-, a Zobor-hegyef pedig; jura képletek alkotják. Két nevezetesebb csúcsuk van: egyik' a Nyitra városa fölött emelkedő Zobor (587 nr), másik a hegység középső szakaszában, a barsi határon álló Tri becs (829 m.). 2. Az Újbánya i-hegység Bars megye közepén, a Zsitva és Garam folyók között helyezkedik el. Túlnyomóan trachitból áll. Főgerince Aranyos-Marótnál kezdődik és hatalmas ívben kanyarodik a 3 Zsarnóca-patak forrásáig. Meglehetősen tömör egységet alkot. Néhány szénégető kunyhót leszámítva, lakott pont alig van benne. Főcsúcsa a gerinc egyik mellékágából kiemelkedő Nagy Inovec, 901 méternyire emelkedik a tenger színe fölé. 3. A Nyitra völgyét a Garam völgyével összekötő hegyi úttól északra, az Ujbányai-hegység folytatásában, a P tacs nik szélesen elterülő, délfelé hosszú ágakat bocsájtó, zord és lakatlan hegységét találjuk. Vidékét északon a Nyitra megyében kígyózó Hancüova-patak völgye-, keleten a Garam teknője és délen a Velkapolnai-horpadás határolja. A főleg lomberdővel fedett hegység magasabb csúcsa a Donnerst e i in (970 m), A d fie r ste i n (1126 m.), Weisse r st le i n (1333 m.), Kí ak (1202 m.) és P ta c sn ilk (1346 m.)4. A Körmöcbányái-hegység Bars és Zólyom megyék határán, a Garam-, Beszterce-, Körmöc- és Turóc-patakok közötti területen helyezkedik el. Túlnyomóan trachitból álí. Hegyeit úgyszólván megszakítatlan erdőrengeteg fedi. Jelentékenyebb emlkedéséi: a Laur in (1025 m.), Su c h aHora (1227 m.), Gofcfbrunn (1266 m.) és ezek koronájaként az 1324 méteres F foc h ova. 5. A Nagy- Fá tir a tekintélyes, mintegy 130 kilométer hosszú és 30—40 kilométer széíes csoportja a Felvidéknek. A Vág völgyénél kezdődve, beágazza a Nyitra-, Túróc-, Revúca- és Garam völgyeit. Főgerince .melynek északi része gránitból, a déli hatalmas mésztömbökből áll, csaknem pontosan észak-deli irányú és egyformán tömör, apró források völgyeitől tagolt ágakat bocsájt ki magából. Egészben véve lakatlan vidék. Apró fafvacskái csak a hegység szélein, részben a Turóci-medencében, részben a Vág ós Revúca keskeny völgyében helyezkednek el. Turisztikai bejárásokra éppen ezért nem alkalmas, hacsak a Stureci-hágón átvezető és Rózsahegynél, a Vág völgyében - 34 -
