Szeghalmy Gyula: Felvidék (Budapest, Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, 1940)
Az Ipolytoroktól Rózsahegyig
Ha az ember megáll az óvárral szemben levő magaslatra épített Len ányvár (Újvár) falai alatt, belátja a Seimec-patak fő és mellékvölgyei r ben hosszan elnyúló város legnagyobb részét. Hátterében a Paradicsomhegy széles, magas háta emelkedik, melyre élesen rajzolódik az óvár bástyákkal, tornyokkal körülvett hatalmas tömege. Alatta a hosszan elnyúló, menetelesen emelkedő Szentháromság-tér, e léjén a volt bányatörvényszéki épülettel, végében az 1528-ban alapított ág. ev. lyceu m mai. A Kossuth Lajos-téren ott áll az ősi Szent Katalin templom, balról'! a kétemeletes városháza, melynek alapját a XV. században rakták le. Jobbról, a híres »Frjtz-ház« helyén, a bányászati és erdészeti főiskola régi épülete áll. Ugyancsak e térre nyílik az ág- ev. templom s közvetlen mellette a róm. kat. zárda. A Kossuth Lajos-tér folytatásában, a kigyószerüen hajló Főutca középtáján áll a hatalmas, több utcára kiterjedő kétemeletes kamaraház pd'on épülettömbje s v;ele szemben a kat, gimnázium és piarista-rendház, mögötte pedig a Bélabányai- és Plebánia-utcák összeszögelésénél a műkincsekben gazdag Nagyboldogasszony-templom. Érdekes, több százados múltra visszatekintő épülete az Qvárral s'zembenálló s Rősel Borbála, a hirhedt »leányvári boszorkány« által 1552-ben építtetett Újvár, másként Leányvár, melynek' négy hengeres melléktoronnyal erősített több emeletes épülete tulajdonképen egy hatalmas donzson, mely valaha erős falakkal körülvéve egyik jellegzetes erődítménye volt a lábainál fekvő városnak. A Honvéd- és Péch-utcák torkánál, magasan a város fölött, a régi szélaknai kapu közelében áll a történe'empatinás Havas-Boldoçasszony-templom, melyet 1743. évi ittartózkodása alkalmával Mátyás király és felesége Beatrix királyné is fölkeresett. Selmec újabbkori épületei közül kiválik az 1898-ban épült bányászati és erdészeti főiskola, melyhez a Kossúth Lajos-térről, az Alsó Rózsa-utcán át lehet legközelebb eljutni. Gyönyörű környékének érdekes ki ránou lóhelyei a 942 méter magas Paradicsom-hegy, a Spitzberg (869 m.), a Hoarusi-tavak, a délnyugatra emelkedő Szitnya (1010 m.) és a már Barsmegyében fekvő Szklenó-fürdő, melynek ozondús fenyvesei 53 C. hőmérsékű, csúzos, köszvényes izületi és csont betegségeket gyógyító vize, nemkülönben 42° C. természetes gőzfürdője messze vidékről vonzza magához az üdülni és gyógyulni óhajtó emberek százait. * A Bélabányai 'kapun át hagyjuk el Selmecet, s egy erősen emelkedő úton kapaszkodunk föl a 652 méter magas Hájig-hágóra, hogy aztán nagy szerpentinekben ereszkedjünk le ismét a Stary-patak völgyében hosszan elnyúló Bélabányára, honnan keskenyvágányú vasút Vezet a 18 kilométer távolságban levő Garamberzencénél torkolói Bucapest-ruttkai fővonalhoz. Mi, tovahaladtunkban ezúttal nem ezt a vonalat választjuk, hanem a kecskési őrház fölött, a hegyek közé mélyedő dülőútra lépünk és Bacur községen át igyekszünk a Zólyom-patak völgyébe. Az út hol f ölcsavarodik a hegytetőre, hol mélyen leszáll a völgybe. Idegi-. — 403 — 27
