Szeghalmy Gyula: Felvidék (Budapest, Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, 1940)

Az Ipolytoroktól Rózsahegyig

a régi »Peitscher Gasse«-n, a mai Rózsa-utcán keresztül vonultak a városba és a királynők tulajdonát képező Kamara-házban szállottak meg. A Kamara-ház előtt, díszes sátor fogadta az érkezőket, hol a város bírája s a lkjaimaragróf, nemes érceket tartalmazó ásványokkal, mint a teljes hódolat és vagyonfelajánlás szimbólumaival kedveskedtek Mátyásnak, míg Beatrix királynénak egy kis bányászlányka, vert aranyból készített remek rózsa ágat adott át, mondván hozzá egy ékes rigmusu német köszöntőt, amiből a királynő nem értett egy árva igét sem. Két napi múlatás, és az összes nevezetességek megtekintése után, a királyi pár kíséretével visszatért Budára, Beatrix királyné pedig e látogatás emlékére alapította a városháza közelében épített Szent Anna kápolnát, mely háromszáz lévigi a városi tanács hivatalos temploma volt, amennyiben minden nevezetesebb ülés előtt

4 a bíró. s a belső és külső tanács szentmisét hallgatott, hogy hozandó határozatára vagy Ítéletére, az Isten áldó kegyelmét kérje. A királyi látogatás idején már épült a Rozgonyi Simon katonái és azon évi földrengés áítaf elpusztított óvári templom, mefy a háborús, idők-, de még

1 inkább a rávaló költség hiánya miatt évtizedekig készült, mint ezt Kraysel Lőrinc bírósága alatt, a templom-sekrestye ajtaja fölé 1497-ben falazott márványtábla s az építés befejezését hirdető 1515. évi felírás igazolja, Maga a templom egyike volt a Felvidék legnagyobb szentegyházainak. Hossza 45-, szélessége 24 méter, pompás oszloppárokkal három hajóra osztott, hálós boltozatu mennyezettel, a sokszög három oldalával záródó szentéllyel, tágas sekrestyével, kétszakaszos kórussal és szépségével messze földön híres keresztelő kápolnával. a Amikor készült, már előrevetette árnyékát a török veszedelem. Alig fejezték be, már is elkövetkeztek Mohács szomorú évtizedei: a törölc egyre jobban növekvő hatalma, a végvidéki várak sorozatos bukása, Buda törökkézre jutása, amihez hozzájárult még a lelkek forradalma is, mely a régi és új hitet követőkét két hatalmas táborra osztotta és végeredményében elősegítette a félhold uralmának mindent elpusztulással fenyegető gyarapodását. Ezekben a nehéz időkben határozta eí a selmecí tanács, hogy az óvári nagytemplomot várrá alakíttatja, hogy megtámadtatásuk esetén, legyen hova az értékekét szállítani s a lakosságnak menedéket biztosítani. A határozatot csakhamar követte a tett. A templom

1 az ügyes vártervezők kezében csakhamar erősséggé alakult. De bármily erősek lettek légyen is falai, éppen fekvésénél fogva komoly ostromot még semi tudott volna kiállani. Ugyanis közvetlenül fölötte emelkedett a Para-i dicső m-h egy, honnan könnyűszerrel lehetett belőni a várba, s ha ebben az időben mégis elkerülte a török foglalást, azt nem falai erőssé-i gének, hanem rejtett fekvésének, nehéz megközelíthetőségének köszönhette. Bbcskav szabadságharca idején, mikor a fejedelem a közeli Korponán országgyűlést tartott, Selmec is hivatalos volt a gyűlésre és három követe által képviseltette magát. Bethlen Gábor erdélyi fejedélem és II. Ferdinánd közötti harcokban, a kurucérzelmü város az előbbihez csatlakozott. Hogy pedig közte és a szabadságvédő fejedélem között rövid idő alatt milyen benső viszony fejlődött, azt a város levéltárában több ma is meglevő »Gabriel rex« aláírásos levél bizonyítja. — 400 — 27