Szeghalmy Gyula: Felvidék (Budapest, Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, 1940)

Bükki tájak

gisógtár termeiben vannak kiállítva azok az őstörténelmi szempontból megbecsülhetetlen értékek, nevezetesen a bükki-paleolit-ember és jégkori nagy emlősök maradványai, melyek a Szeleta-, Büdöspest-, Istállóskő-, Puskaporos- é|S Balla-barfangok diíuviáíis üledékeiből kerültek ki. Ugyanitt láthatjuk az u. n. »bükki kultúra« pompás rajzú kerámiai darabjait, a Miskolc környékén lakott kő-, bronz-vaskor embereinek emléktárgyait, a kotinus-, kélta-, skitha^ jazig-, hunn-, avarkorszak jellegzetes sírleleteit, a falakon pedig a Keleti-Bükk ősi földvárait ábrázoló rajzokat, térképeket, melyeket gondos, tudományos kutatások alapján állítottak egybe. A 11. teremben egyházi régiségek vanna fölhalmozva. XV—XVI. századbeli sodronyzománcos kelyhek, templomi szőnyegek, melyek közül legkiválóbbak az avasi református templom XVII. századbeli kisázsiai származású darabjai, keresztelő medencék, ámpolnák, keresztek s különféle szertartási eszközök. De ugyanitt láthatók a hajdani miskolci céhek em'ékei és a XIII—XIV. századbeli freskó' maradványok másolatai, melyek részben az avasi, részben a környékbeli templomok vastag mészrétegei alól kerültek ki. A III. terem kronologikus sorrendben elhelyezv/e, a X—XVII. századbeli fegyverek gyűjteménye. Vannak itt honfogfaláskori kardok, nyílhegyek, harci szekercék, érdekes számszeríjjak, sarkanytyúk, kovás-kerekes muskéták, csákányok, pisztolyok, fokosok, buzogányok, sisakok, fárcsapajzsok, nehéz kovás puskák, időmart zászfófoszlanyok. A terem közepén üveges tárlók, melyekben az ősi kotinus pénzektől kezdve, értékes gyűjteményét találjuk a mult idők érmeinek. A IV. terem a XVIII—XIX. századbeli bútorok gyűjteménye. Legjinkább valamelyik hajdani miskolci nagyság emléktárgya, itt nézhetjük meg Szemere Bertalannak, az 1848-as idők miniszterelnökének emléktárgyait, levelezéseit, a szomszéd szobában pedig Miskolc nagy poétájának, Lévai Józsefnek egykori bútorait, irodalomtörténeti emlékeit, kéziratait és levelezéseit. További érdekes része a múzeumnak a képtár és ebben a teremben Miskolc város és a Bükk^-hegység szebb tájrészleteit megröglzítő fénykép-gyűjtemény. Az emeleti folyosón híres síremlékek másolatai, a földszinten pedig a néprajzi tár, melybén — különösen a bor-; sodi palócságra és a matyókra vonatkozó tárgyhalmaz: szobabelsők, hímzések, szűrmunkák, kerámiák, szövő-fonói és tiszai halászkészségek a szembetűnőbb látnivalók. A környék őskora iránt érdeklődő igen értékes anyagot talál még a földszint kisebb termeiben. Nevezetesen itt látja a kőkori ember híres avas-hegyi kőbányájának és szerszámkészítő műhelyének mását, a jégkor nagy emlőseinek a bükki barlangok mélyén lelt kövesedlett csontjait és ezek között egy 338 cm. hosszú mammutagyarat, mely a miskolci pályaudvar építési munkálatai alkalmával került ki a bolygatatlan diíuviáíis rétegből. Ha a múzeumot elhagyjuk, pár lépésnyire, az avasi reformját u s e

'imp I o m h o z veziető lépcső feljáróját találjuk. A templom a XV. századból átmentett értékes csúcsíves műemléke a városnak. Egyike a Felvidék legnagyobb szentegyházainak'. Hossza 42-, szélessége 16.7 méter. Építési idejére az a százados mészréteg alól kikerült öt— 364 —