Szeghalmy Gyula: Felvidék (Budapest, Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, 1940)

Budatintól Likaváig

A huszitákat Hunyadi János seperte ki Likavából, melyet Zsigmond király há'ából neki ajándékozott. Védje meg továbbra is, mint a sajátját, ha tudja. És Hunyadi tudta. Nemcsak innen koptatta ki a; cseheket, hanem az egész vidékről. Ebből az időből való az az 1435-ös évszámmal ellátott Hunyadi címer, mely még pár évtizeddél., ezelőtt is, ott büszkélkedett a vár legbelső kapuja fölött. Ugy látszik, a vár sorsához tartozott, hogy ne birtoklolja sokáig senki. így került gyors egymásutánban Gisíkra, Pongrác Lőrinc, Komoróczy Péter, majd Mátyás király birtokába, ki azt a liptói hercegi címmel, fiának, Korviim Jáinosnak adományozta. De János hercegi alig tatarozgattatta és újabb építkezésekkel alig bővíttette, mikor "/496-ban a hatalmas Szapolyai Istvánnal, Ulászló király nádorával, gyűlt meg a baja, ki János herceget rövidesen kiszorította a várból s lekként 71 vár és uradalomból álló roppant birtokát a likavaival szaporította. Likava 1526-ig maradt a Szapoíyaia'k birtokában. Ekkor János, a későbbi eľenkirály hűtlenségbe esett és ezért minden túróci, nyit— rai és liptói vára a két Thurzó testvérre, Elekre és Jánosra szállt. Ám a Thurzók nem szerették L i kávát, ezért Pekry Lajosnak adták el, kii azonban alig hozta rendbe, hűtlenség címén ja királyi fiskus tessékelte ki belőle. Pekry hat évi innsbrucki raboskodás után ugyan viszszakapta vagyonát, c]e most meg a halál váltotta meg tőle s özvegye, Báthory Erzsébet jussán, előbb Báthory András liptói főispán, majd zálogjogon Krusith János birta. Krusitnak 1580-ban bekövetkezett halálával, özvegye, erdodi Pál— ffy Katalin, lllésházy Istvánhoz, II. Mátyás nádorához ment nőül, ki részben ezen a címen, részben érdemei jutalmául, de legfőképen azért, mert az örökös pénzszűkében levő Rudolf királynak 37 ezer forintot adott, a likavai uradalmát a maga és utódi részére megváltotta. Közben azonban egy kis baj történt. Ugyanis a ravasz, zavarosban halászni szerető lllésházy ellen hűtlenségi per indult. Megneszelvén a dolgot, a veszély elől jobbnak tartotta Lengyelországba menekülni, •majd a Rudolf ellen fegyvert fogott Bocskay pártjára állani. Ez a pártcserélés ideiglenesen biztosította ugyan az elvesztett likavai uradalmat, die ebben mindaddig nem érezhette magát biztonságban, míg újabb átpártolás révén, 1608-ban II. Mátyás meg nem erősítette öszszes javaiban. 1 A vár fénykorát a Thökölyek alatt élte. Thököly István, Thurzó nádor veje, 1650-ben 50 ezer forinton és ezer aranyon vette meg a likavai uradalmat és az egykorú számadások tanúsága szerint óri-i ási összegeket költött a vár átépítésére. Ekkor létesültek az új bástyák, pompás függőkertek. Ekkor kerültek új emeletek a palota falai; fölé. És ekkor épült a várkútj, imely 60 öl mélíyen, a sívó sziklábal vájva, — tojásfehéréjből, homokból, mészből és •borból készült habarccsal épített falával — 70 ezer forintba került. Fia, II. István, nagy vagyonszerző. Ö már nemcsak Likavának, hanem az árvái, rózsahegyi, késmárki várbirtokoknak js az ura. Sőt Gyulaffy Máriával kötött házassága révén — im int az iktári Bethlenek atyafia, — Erdélyben is hatalmas birtokokhoz jutott. I. Lipót erőszakos uralmát nem szerette. Öt magát gyűlölte. Wesselényi — 272 — 10