Szeghalmy Gyula: Felvidék (Budapest, Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, 1940)
Budatintól Likaváig
szolgálta urát, dje később, mikor annak szerencsecsillaga halványulni? kezdett, Ferdinándhoz pártolt,,kitől a biztosított »hűség« fejében nemcsák Árvát, die a trencsénmegyei Lietavát és Sztrecsént is adományul kapta. Ek'kor történt, hogy egy családi egyezség következtében, Kosztka öccse, a föntebb már említett Dubově János került Árva birtoH kába. Dubově azalatt a tizenkét év alatt, míg azt tulajdonának mond 1-* hatta, úgyszólván egyebét se tett, mint szépítgette, újítgatta, ujabbújabb szárnyákkal és erős hadi felszereléssel látta el. Dubově János 1545-ben fiörökös nélkül halván el, a vár birtokáé-t újra megindult a versengés. Ámde Hasztalan volt Szedlniczky Vencelnek, mint az elhunyt sógorának mindlen mesterkedése, hosszas huza-vona után a birtok Kosztka Miklós Borbála nevü leányára, illetőleg ennek férjére, Thurzó F (erencre szállt. Igy került Árva a Thurzó-család birtokába. Ezek folytatván Dubově várszépítő és erősítő munkáját, a felső várban esővíz-fogó ciszterna,-* majd : az alsó várban sziklába fúratott 96 métier mélységű kút készíttetése által, Árvát a Felvidék egyik legerősebb sasfészkévé tették. A XVII. század első tizedében, a Thurzó-vagyon árvái része, leányágon a Thökölyek kezébe került. Ugyanis Thököly István, Thököly Sebestyén fia, 1620-ban nőül vévén a 'hatalmas nádor Katalin nevü leányát, hozományul többek közt az árvái uradalmat kapta. Igy bírta ezt tovább fia, II. flstvfán, a fanatikusan kurucérzelmü főúr is, Lipót király rendszerének ez az engesztelhetetlen gyűlölője, ki mint a Wesselényi-féle szabadságmozgalom egyik tevékeny és áldozatkész tagja, 1670-ben éppen akkor halt meg, mikor Lipót Seregei Árva várát vették ostrom alá, hogy a hütenségben marasztalt főurat megnótázzák Ugyanekkor menekült ki Árva várából az akkor még 17 éves Imre, a későbbi szabadsághős, hogy Árva ezzel végképen megszűnjék Thököly birtokká lenni. A XVII. században sok ostromot állott ki. Hol Pika Gáspár martalócai, hol Spork császári vezér németjei, Thököly kurucai, Szobieszky litván hadai ostromolták. Mindegyik pusztított rajta, de javítani senkinek se jutott eszébe, ezért mikor a XVII. század' végén koronaibir-. tokká lett, a kiküldött királyi ispánnak ugyancsak meggyült a dolgabaja, míg azt valahogy kitatarozhatta s laz agyonzsarolt, világgá futott jobbágy népet újra összeterelhette. i így értie meg a vár II. Rákóczi Ferenc korát. 1703-ban, jutott a vár a fejedélem birtokába és öt even át fontos támaszpontja volt annak a nagyszerűen indult, de később kudarcba fult küzdelemnek, mely az országnak a Habsburgok hatalma alóli felszabadítását tűrte ki céljául. 1709-ben Árva az osztrák zsoldoshadak kezére jutott. De a vár nem 1 sokáig maradt a korona tulajdonában. Jöttek az instánsok. A Thurzó maradékok. Leányági leszármazottak. Ezek aztán addig-addig puhitgatták Károly királyt, míg végre teljesítette (kérésüket. így lett Árva családi birtokká, kormányoztatván a család által választott igazgatókkal, kiknek sorában ott látjuk lllésházy Gábori, Erdődy Györgyöt, Esterházy Miklóst, Zichy Ferencet, mint néhai Thurzó György nádor leányainak leszármazó it. Az 1800. év április hó 18.-án tűz ütött ki a várban, mely azt — 268 — 10