Szeghalmy Gyula: Felvidék (Budapest, Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, 1940)

Budatintól Likaváig

got. Ebben az időben épülhetett a várkápolna és a legalsó tömör, ma erős vaslemezzel bevont tölgyajtóval elzárt legafsói kapu, mely előtt még jól kivehető a hajdani sáncárok nyoma, a kapübálványokon piedig a két fejnagyságu lyuk, melyekben valaha a felvonóhíd láncaii csikordultak. Az első kapun áthaladó, egy hosszú, keskeny udvaron át, csakhamar eléri a félkör alakú toronyba nyíló második kaput, melynek faragott ívébe egy 1542-es számmal ellátott márványcímer van illesztve. Ennek J. Z. C. betűje, a lengyel Dubově János (Johan z Dulbowcze); nevét jelöli, ki a címeren jelzett időben, nemcsak tulajdonosa, hanem' fnegnag'yobbítója is volt a várnak. Ezután ismét szűk, alagútszerü, sötét, ? erős bástyaboltu épületrész következik, melyen ha áthalad az ember, egy tágas, nyílt, remek kilátást nyújtó bástyafokra jut. Csak ezután következik az alsó vár hatalmas poligon kövekkel kirakott meneteles udvara és az a dbngaboltozatos, gyérvilágítású szobasor, mely ma múzeumnak van berendezve. A vár ie szintjén áll a falak közé épített gót ízlésű kápolna, fődíszével, Thurzó György nádor (1565—1616.) életnagyságú, karrarafl márvány szobrával. És itt ötlik a látogató szemébe a templom alatti; sírboltot elzáró hatalmas márványlap, mely alatt Rudolf és II. Mátyás korának hínes nádora, valamint ennek második felesége Czobor Erzsébet (|1626) és egyetlen fiuk, Imre (f1621.) földi részei porladoznak. A sírbolt márványán Jób könyvének XIV. részéből ez az elkopott, alig olvasható szövegrész küzködik a múló idővel: ...Constituisti. (ter) minős eius. Qui. praeteriri. non. po (terunt)... vagyis a Szentírás eredeti szövegezésében: »Mivelhogy pedig az, embernek napjai rövidek és az ő hónapjainak száma Te nálad tudva! vagyon, határt vetettél neki, melyet át nem hághat.« Valóban. Thurzó nádor még csak 49-, fia pedig, a wittenbergaí híres egyetem tanárai által rektori címmel kitüntetett árvái főispán s, a nikolsburgi béke megkötésénél Bethlen Gábor erdélyi fejedelemi követe, csak 32 éves volt, mikor földi életüknek határt szabott a Végzet, de nevük, noha háromszáznál több év telt el azóta, hogy sírbai szálltak, még mindig él. A kápolnát elhagyva, azon e helyen, hol hajdan a középső vár védőművei állottak, faragott kőoszlopos, nyugvó oroszlános lépcső vezet a palotához, vagyis Thurzó Gyöngy inádbr hajdani lakosztályához. Ennek bejárata fölött, vörös márványba vésve, a Thurzók ágaskodó bakos és oroszlános címere emlékeztet a vár egykori birtokosaira, terjedelmes latin szövegű -feliratában MDCXI évszámmal, tehát azzal, mikor hírben, dicsőségben, legkiválóbb tulajdonosa: György nádor regnált nemcsak a hatalmas árvái dominiumban, hanem a magyar földön is. A ha [dan i palota nagyterme ma is a legdíszesebb helyisége a várnak. Bútorainak egy része még' a XVI—XVII. századból va'ó. ralait az uradalom főkormányzóinak arany keretekbe foglalt életnagyságú arcképei díszítik. Az első maga Thurzó nádor. Aztán jönnek sorrendben a Thökölyék, Dras'kovitsok, lllésházyak, Esterházyak, Erdőd'yek,