Szeghalmy Gyula: Felvidék (Budapest, Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, 1940)

Trncséntől Nagybitsségig

Festői romjai a letűnt idők történetének hosszú lánco'atát juttatja­eszünkbe. Építési ideje ismeretlen, de egyes falrészeinek építési mo-t dora azt igazolja, hogy több századdal megelőzte a honfoglalási korát. • Első ismert birtokosa a fengye! Ostrorogski Szandzigvog, ki 1400­ban Zsigmond király adományából bírta. Ez a család még Nagy La­jos király alatt, a lengyel barátkozás idejében jött hazánkba. Kalan­dorok, mint annyi más ebben a korban. Bejöttek egy szál karddal, mindenre képes elszántsággal s alig voltak itt pár évig, rendszerint kiverekedtek, vagy kiintrikáltak maguknak egy-egy birtokot. Ostrorogski a nikápolyi csatába kisérte Zsigmondot. Valami mó"­don kitüntethette magát ebben a vesztett, vérbe-kudarcba fuló üt­közetben, mert nevét csakhamar az idegen jutaímazottak között ta­láljuk, nagy botránkozására a magyar uraknak, kik egyre türelmet-» tenebbül nézték az idegenek befolyásának elhatalmasodását. Ostrorogski 1400-ban már mint Podhrágy vár ura szerepel. Be j vette magát a megközelíthetetlen sziklafészekbe, nem sokat törődött a magyar urak fölzúdu ásával, a Zsigmond' király eľeni összeesküvés­sel és pátrónusa fogságba vetésével, önállósította magát és csak­hamar rettegetté tette nevét a Vág vidékén. 1434-ben kihalt az Ostrorogskiak családja. Utolsó tagját, Do­mokost, talán még le sem tették a várkápolna sírboltjába, mikor már is jelentkeztek az új igénylők. Egyszerre többen. Valamennyien ko-; rabbi érdemeikre hivatkoznak. Nem is kérték, hanem (egyenesen kö­vetelték a gazdátlanná lett birtokot. A dolog éppen ezért nem ment kc|nnyen. A fiskus évekig tartogatta. Latolgatta, hogy kié legyen. Köz­ben Zsigmond elhalt. Uj emberek kerültek felszínre. Albert király alatt igy lett a várbirtok az ismeretlenség homályából hirtelen kiemel k'edjetfc Podmanin Antalé,, de hogy milyen jeles szolgálatok jutalmazásaként, arról nem tudunk, mert az eredeti adománylevél később elvesziett. Hogy azonban a Podmaninok (Podmaniczkyak) ebben az időben még; sok hasznára lehettek a koronának, azt a megismételt, illetve érvényében megerősített adőmánylevelek igazolják. Igy erősítette meg; Mátyás király Podmanin Lászlót Podhrágy birtokában. Igy volt Antaf fia, Balázs, királyi főajtónállómester. János, II. Ulászló fő kamarása. István, nyitrai püspök, a mohácsi vész utáni trónversengések idején Szapolyai János megkoronázója; végül Mihály, ki II. Lajossal együtt halt meg a mohácsi csatatéren. Fiai : János és Rafael, nagyon elütöttek az ősöktől. Portyázó csa-i pataikkal rettegettebb rablólovagjai voltak a Vág vidékének, mint az előző századokban Csák Máté és Stibor vajda. Sziklafészkükbőf, a podhrágyi várból, sorra fosztogatták nemcsak Magyarország 1 északt megyéit, hanem Morvát és Sziléziai is. Maguk fölött urat, parancsolói nem ismertek. Az országgyűlések végzéseit semmibe se vették. A királyi fiskust, kii a nádorispán a birtok fefoglalására küldött, elfogták és vasketrecbe zárva küldték vissza Budára. Ki tudja meddig, meddig nem űzték volna még gazságaikat, ha össze nem vesznek egymással és amit az országgyűlések végzései, királyok parancsai, ellenük küldött seregei elérni nem tudtak, azt elvégezte a civakodás, meíy János haíáíát, Rafaelnek 1 pedig hata ...aj megtörését eredményezte. — 237 — 10

Next

/
Oldalképek
Tartalom