Szeghalmy Gyula: Felvidék (Budapest, Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, 1940)
Trncséntől Nagybitsségig
húsz év, melyet a Végvidék birtokában eltöltött, megismétlődése a Csák . Máté-korabeli időknek. Átka lett ő is a környéknek, de maga is jobbágyaitól átkozott. 1434^ben bekövetkezett halála napját, mint a szenvedésektől való szabadulás fordulópontját, a vidék jobbágyai sokáig ünnepelték s (moha századok múltak el halála óta, még ma is nevével ijeszt geti engedetlen gyermekét az itt lakó babonás nép, ki szentül hiszi, hogy Stibor szelleme ott bolyong körülte szüntelen s csak alkalomra vár, hogy néki valami rosszat tegyen. Mátyás király 1461-ben itt fogadta jegyesét, a Magyarországba akkor érkező Podjebrád Katalint, hogy pedig ezen kivül is többször megfordult a várban, azt számos innen keltezett oklevele és a városnak tett számos kiváltságadómányozása igazolja, f 1483-ban Zápolya István szepesi grófé, az ország északi részeinek főkapitányáé és Ausztria kormányzójáé lett Trencsén, ki azt nemcsak bevehetetlen várrá alakíttatta, hanem olyan fejedelmi pompával rendezte be, hogy annak termei még! a fényűzéshez szokott Beatrix királynét is csodálkozásra ragadta. 1512-ben termeiben folytak le Zápolya István nővére, Zápolya Borbála és Zsigmond lengyel király eljegyzési ünnepségei, mikoris részt vett azon a magyar és lengyel nemesség színe-javán kivül számos külföldi uralkodó herceg is. A pompa, melyet ekkor Trencsén falai láttak, az egykorú följegyzések szerint olyan mindén képzeletet fölülmúló volt, hogy arról még évtizedek múlva is beszéltek. A mohácsi vész utáni pártharcok idején, mint Zápolya (Szapolyai) : birtok, természetesen János király hadainak egyik főerőssége. Ferdinánd vezére, Katzianer, sokáig eredménytelenül ostromolta, mígnem a Várban dühöngő tűzvész és éhínség, a vár parancsnokát, Baracskay Pált, kényszerítetíe az erősség föladására. Ferdinánd megbecsülte a város hűségét. Még azon év november havában megerősítette minden korábban kiadott szabadalmában, a várba erős őrséget rendelt s mert Baracskay közben Ferdinánd hűségére tért, őt bízta meg a parancsnoksággal. Hét évvel később, 1535-ben, Thurzó Elek kamarai gróf, majd királyi kincstárnok és országbíró illesztette ugró szarvasos és oroszlános márványcímereit a vár egyes részeire. Ezekből a címerekből a belső vár egyik félig' beroskadt ablakában ma is látható egy 1540-es évszámmal ellátott, továbbá egy másik, melyet 1566-ban már II. Thurzó Elek szepesi báró illesztett a felső bástya ablakába. Thurzó Elek örökösei 1588-ban, 58 ezer tallérért Forgách Imre'arany sarkantyús vitéznek adták el Trencsént. Forgách, hogy birtoklásának nyoma maradjon, a hajdani lovagterem falába menten be is rakatott egy 1588-as évszámmal ellátott homokkőlapot, melyen közli az utókorral, hogy milyen építkezéseket tétetett a várban. 1600-ban átadta azt a vagyonszerzésben kielégíthetetlen lllésházy Istvánnak, ki nemi érvén be második feleségével, Krusith János özvegyével nyert óriási vagyonnal, addig mesterkedett, míg végre megszerezte a trencsén! dominiumot is és ezzel a vármegye örökös főispánságát. 1603-ban lllésházy felségsértés gyanújába került. Joó János királyi* személynöktől idézést is kapott, hogy a gyanú alól tisztázza magát, de 'lllésházy, noha váltig tagadta bűnösségét, úgy okoskodott, nem' jó belemenni az oroszlán vermébe, így megjelenés helyett jobbnak látta fen— 230 — 10
