Szeghalmy Gyula: Felvidék (Budapest, Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, 1940)

Trncséntől Nagybitsségig

húsz év, melyet a Végvidék birtokában eltöltött, megismétlődése a Csák . Máté-korabeli időknek. Átka lett ő is a környéknek, de maga is jobbá­gyaitól átkozott. 1434^ben bekövetkezett halála napját, mint a szenve­désektől való szabadulás fordulópontját, a vidék jobbágyai sokáig ün­nepelték s (moha századok múltak el halála óta, még ma is nevével ijeszt geti engedetlen gyermekét az itt lakó babonás nép, ki szentül hiszi, hogy Stibor szelleme ott bolyong körülte szüntelen s csak alkalomra vár, hogy néki valami rosszat tegyen. Mátyás király 1461-ben itt fogadta jegyesét, a Magyarországba akkor érkező Podjebrád Katalint, hogy pedig ezen kivül is többször megfor­dult a várban, azt számos innen keltezett oklevele és a városnak tett számos kiváltságadómányozása igazolja, f 1483-ban Zápolya István szepesi grófé, az ország északi részeinek főkapitányáé és Ausztria kormányzójáé lett Trencsén, ki azt nemcsak bevehetetlen várrá alakíttatta, hanem olyan fejedelmi pompával ren­dezte be, hogy annak termei még! a fényűzéshez szokott Beatrix király­nét is csodálkozásra ragadta. 1512-ben termeiben folytak le Zápolya István nővére, Zápolya Borbála és Zsigmond lengyel király eljegyzési ünnepségei, mikoris részt vett azon a magyar és lengyel nemesség színe-javán kivül számos kül­földi uralkodó herceg is. A pompa, melyet ekkor Trencsén falai láttak, az egykorú följegyzések szerint olyan mindén képzeletet fölülmúló volt, hogy arról még évtizedek múlva is beszéltek. A mohácsi vész utáni pártharcok idején, mint Zápolya (Szapolyai) : birtok, természetesen János király hadainak egyik főerőssége. Ferdi­nánd vezére, Katzianer, sokáig eredménytelenül ostromolta, mígnem a Várban dühöngő tűzvész és éhínség, a vár parancsnokát, Baracskay Pált, kényszerítetíe az erősség föladására. Ferdinánd megbecsülte a város hűségét. Még azon év november havában megerősítette minden koráb­ban kiadott szabadalmában, a várba erős őrséget rendelt s mert Ba­racskay közben Ferdinánd hűségére tért, őt bízta meg a parancsnok­sággal. Hét évvel később, 1535-ben, Thurzó Elek kamarai gróf, majd kirá­lyi kincstárnok és országbíró illesztette ugró szarvasos és oroszlá­nos márványcímereit a vár egyes részeire. Ezekből a címerekből a belső vár egyik félig' beroskadt ablakában ma is látható egy 1540-es évszámmal ellátott, továbbá egy másik, melyet 1566-ban már II. Thur­zó Elek szepesi báró illesztett a felső bástya ablakába. Thurzó Elek örökösei 1588-ban, 58 ezer tallérért Forgách Imre'arany sarkantyús vitéznek adták el Trencsént. Forgách, hogy birtoklásának nyo­ma maradjon, a hajdani lovagterem falába menten be is rakatott egy 1588-as évszámmal ellátott homokkőlapot, melyen közli az utó­korral, hogy milyen építkezéseket tétetett a várban. 1600-ban átadta azt a vagyonszerzésben kielégíthetetlen lllésházy Istvánnak, ki nemi érvén be második feleségével, Krusith János özvegyével nyert óriási vagyonnal, addig mesterkedett, míg végre megszerezte a trencsén! dominiumot is és ezzel a vármegye örökös főispánságát. 1603-ban lllésházy felségsértés gyanújába került. Joó János királyi* személynöktől idézést is kapott, hogy a gyanú alól tisztázza magát, de 'lllésházy, noha váltig tagadta bűnösségét, úgy okoskodott, nem' jó be­lemenni az oroszlán vermébe, így megjelenés helyett jobbnak látta fen­— 230 — 10

Next

/
Oldalképek
Tartalom