Szeghalmy Gyula: Felvidék (Budapest, Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, 1940)

Utazás Dévénytől Beczkóig

1438-ban Albert király, bazini és szentgyörgyi György visegrádi várkapitánynak adományozta Szomolyánt, die a XVI. század legelején már a Guthy-Országhok, bírják. Az utolsó Országh :Kristóf országbíró, nógrádi főispán, 1567-beri fiúörökös nélkül halt m|eg. A birtokra özvegyi jogon a főúr felesége; Zrinyi Ilona és egyetlen gyermekük, Országh Magdolna, férjezett Bánffy Miklósné tartottak igényt. Die a kincstár ellentmondott. A megindult perben ez lett a nyertes. Minthogy azonban a kincstár ebben az'idő­1 bien pénz dolgában igen vékonyan állott, Szomolyánt még azon esz­tendőben Ungnád Kristófnak és feleségének Losonczy Annának zá­logba adta. Ungnád Kristóf 1589-ben meghalt, özvegye csakhamar férjhez ment Forgács Zsigmondhoz, a későbbi nádorhoz, mivel Szomolyán­hoz való jogát elvesztette. De nem vesztette el az első házasságéiból született Ungnád : Anna, ki Erdődy Tamás horváth bánhoz, a törökkef vívott harcok diadálkoszorús hőséhez menvén férjhez, hét gyerme-í kük közül a negyedszü'ött Kristóffal virágoztatták tovább az Erdődyek családfáját. Ettől fogva Szomolyán századokon át Erdődy birtok. Az Erdődyek közül Szomolyán utolsó tulajdonosa János, Mária Terézia főkomornok mestere, kinek 1 unokája Jozefa, Pálffy Ferenc ki­rályi kamaráshoz mienvén nőül, Szomolyán a Pálffyak már addig ic hatalmas birtoktestébe olvadt. * Szomolyánból egy dűlőúton ereszkedünk le a Trnava-patak völ­gyébe, hol az első útunkba eső falu Béla háza, tótul Boleráz. Haj­dan a vöröskői vár tartozéka, majd Klarissza-apácák birtoka, melyet IV. Béla 1247-ben adományozott a rendnek. Templomát a batthyány­féle canonica visitatio iratai szerint 1080-ban, Szent László uralkodása alatt építették, 1168-ban javították s miután a régi templom aláteme­téssel fenyegette a híveket, 1763-ban újat építettek helyébe. Bélaházánál jó! gondózott országútra lépünk. A Trnava-patak' itt még a Kis-Kárpátokból nyelvszerüleg kinyúló hegyfarkok között su­han tova, d|e Selpicnél völgye kiszélesül s ettől kezdve partjai men­tén csak elvétve látni gyenge hajlásokat, mígnem Nagyszombatnál egészen elveszti völgyi jellegét. < Az e'ső, íami a városhoz közeledőt meglepi, annak kiterjedt nyilt fekvése, templomainak, gyárkéményeinek sokasága, miből egyrészt a hitélet erős megnyilvánulására, másrészt iparának fellendültségére lehet következtetni. Ilyen volt ez a cseh megszállás előtt, de a ;20 éves martalóc-uralom kommunista szelleme sok embert eltérített a templomoktól és még többet tett kenyértelenné gyáriparának mes­terséges visszafejlesztése és tönkretétele által, úgy hogy ma az egy­kor hínes Tirnava csak árnyéka önmagának. Története hosszú századokra nyúlik vissza. Első szabadalmát 1238­ban IV. Bélától nyerte s ettől kezdve úgy az ÁrpáidJok, miiint Anjou.-^ Vegyes- és Habsburg-házbeli királyaink állandó jóindulatának tárgya. 1382 szeptember 11-én, falai köz ött halt meg Nagy Lajos. II. Ulászló uralkodása alatt, éppen a századfordulón, nagy zsi­dóüldözés színhelye. Az ősi vérvád ütötte föl fejét, nevezetesen, hogy; — 219 — 10

Next

/
Oldalképek
Tartalom