Szeghalmy Gyula: Felvidék (Budapest, Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, 1940)

Utazás Dévénytől Beczkóig

ritem voltak fölkészülve, azt nem foglalhatták el. Bocskaynál Bethlen Gábor lerdélyi fejedelem szerencsésebb volt. Bethlen ugyanis, ki II. Ferdinánd törvénytelen uralma ellen volt kénytelen fegyvert foglni, miután diad'állmas hadaival ^elfoglalta az egész Felvidéket, sikereii betetőzéséül szétverte a pozsonyi vár védélmezésére kiküldött 'Heilenbach császári tábornok seregét, 1619-ben elfoglalta a várost, majd megadásra kényszerítvén a várat védelmező Forgách Zsigmond

1 nádort, mlagához vette az ott őrzött szent koronát is. Egy évvel később D amp ie re császári tábornok kísérelte meg visszafoglalni, de támadása rnem sikerült, sőt maga is ott vérzett el a bástyák tövében. Az osztrákokhoz szitó város 1621-bien titkon kinyitván kapuit Forgách nádor és Bouqui tábornok egyesített hadai előtt, a körülzárt vár őrsége víz hiányában, szabad elvonulás föltétele mellett kénytelen volt abból kivonulni. Bethlen ugyan megkísérelte ostrommal visszaszerezni, de a túlerő elől hátrálnia kellett, mire követei 1621-ben Nikolsburgban megkötették a békét. II. Ferdinánd uralkodásának utolsó előtti évében, Pálffy Pál, a későbbi nádor, Pozsony várának örökös főkapitánya, az orszáqgyülésstel kétszázezer forintot sziavaztatott meg a Bocskay—Bethlen ostromok idején erősen megrongálódott vár kijavítására., mire a várépítésben kiváló Albertháll János építőmester vezetésével 1636-ban m|eg is indult a munka, mely egyfolytában 1642-ig tartott. E munkálatok lényegében érintetlenül hagyták ugyan a vár alapbeosztását, d'e külsiején sok változtatás történt. Ugyanis ekkor húzták föl a főépület legfelső emeletét s a régi dbnzson miellé a vár további sarkaira, a falak folytatásában ekkor emeltek még egy-egy tornyot. Majd átalakították a főkaput is, a termek sorát pedig új faragott ablak és ajtó; béleletekkel látták el. A korona részére, mint egykor Visegrádon, erős, boltozatos termet építettek. A Duna felőli homlokzat első emeletén helyezték el a nagy tanácstermet, sok-sok híres országgyűlés színhelyét, továbbá a királyi kihallgatások termét és a díszes ebédlőt, annyi fényes ünnepség, káprázatos pompa tanuját. A tetőzet is magasabbra kierült, szóval a százados épületnek teljesen új, barokk

1 stílusú külsőt adtak. A felső váron kívül megerősítették a 'külső vár falait is. Uj, erős bástyákat emeltek. A régieket a modernebb hadászat követelményeinek megfele'őíieg a'akították át. Majd fölszerelték erős, várostromra is alkalmas ágyúkkal s más hadiszerekkel. Raktáraiba nagymennyiségű lőport, élelmiszert szállítottak. Kaszárnyáit katonasággal töltötték meg. 1683-ban a Bécs ostromára induló török elkerülte a várat, de a nyomában járó Thököly-hajdúk, bár sikertelenül megtámadták. 1687-ben nagyfontosságú országgyűlést tarlotfak fa'ai között. A részben megfélemlített, jó részben azonban megvesztegetett főurak ugyanis ekkor törölték el az aranybulla ellenállási záradékát. Ekkor mondottak l|e az ősi szabadkirályválasztási jogról és ekkor ismerték el a Habsburg-ház fiágának örökösödési jogát, melyet 35 évvel később, a III. Károly alatt, 1722-bien tartott pozsonyi országgyűlés a pragmatica san«tíóval egészített ki. Ugyanez az országgyű és állította föl mint 'egfelsőbb bíróságot, a királyi kúriát. 1741-hen különösen fényes ünnepség színhelye a vár. A fiörökös. — 212 — 10