Szeghalmy Gyula: Felvidék (Budapest, Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, 1940)

Építészeti és képzőművészeti emlékek

-egy-egy angyal áll, kezükben renaissance-ízlésű címerpajzzsal és rajtuk a Perényiek címerével. Míg a pompás sírkövet nézzük, eszünkbe jut a nagy férfiú éleittörténete. Mint III. István királyi főasztalnokmester fia, csakhamar maga is D ob z se László főasztalnokmesterévé lesz. 1504-ben az ország nációra és a kunok főbírája. Mint ilyen, eleinte erősen küzdött az ellen, fifogy az 1505-iki rákosi országgyűlés határozatban mondja ki, hogy többé idégen nemzetbe lit nem ültet a magyar trónra. Eme érdéme elismeréséül Ulászló Siklós várával ajándékozta meg, Miksa német császár pedig, kinek érdekeit szintén hathatósan támogatta, a szent 'birodalmi hercegi címmel tüntette ki. Második felesége Kanizsay Dorottya, ugyanaz, ki a mohácsi csatavesztés után, a vérmezőn elhullott hősöket eltemettette. A terebesi templom egy másik nevezetessége a P erényi Imre sírkövével szemben álló, hasonlóképen nagyméretű 1458-ból származó vörösmárvány sírkő, melynek szokatlan minusculás betűi elmondják, hogy valaha az itt eltemetett Perényi János zempléni főispán,. Zsigmond és Albert királyok kegyeltje és tárnokmestere tetemeit zárta el a zajos világtól. A sírkő képes mezejéből a Perényiek teljes címere domborodik ki s technikájára, kompozíciójára nézve, egyike hazánk ilynemű legkiválóbb alkotásainak. A gömörmegyei C se t ne k csúcsíves templomának különös érdékességet kölcsönöz a falait díszítő síremlékek és epitáfiumok egész sora. Padozatában a Csetneky-, Osgyáni-, Bakos-, szend'rői Bornemiszacsaládok sírkövein jár az ember. Itt nyugszik a pelsüci Bebekekkel !egy törzsből származó Csetneky András, az 1505-iki rákosi országgyűlésen Gömörmegye követe; a János-pártisága miatt börtöntviselt Zsigmond, a sváb földről beköltözött Hunt-Pázmán-nemzetségbői • származó Bakos Orbán, a rablófészek hírében ájló szitnyai vár kapitánya; Bakos János gömöri főispán és Bakos Gábor, kinek a török elle ni harcokban kicsorbult fegyvereit a templom sekrestyéjében ma is őrzik. A szentély dé'i részében itt fogja a tért Csetneky István 212x132x95 cm. méretű hatalmas homokkő-iumbája is, melynek fedeléből domborodik ki a magyarföldi reformáció egyik legbuzgóbb terjesztőjének, teljes lovassági harci fegyverzetben megörökített zömök alakj a, jobbjában nagy gombos buzogánnyal, baljában gyengén gördülőtörökös kardjával,a sírkő alsó baloldalán a Bebekek—Csetnekyek közös címerével; a pajzs közepét elfoglaló kettős kereszttel és a :pajzs fölött nyitott koronából kiemelkedő, mindkét kezében halat'" fogó koronás nővel. A sírkőlap felírása szerint, Csetneky István;. . . »cbdormivi in Oppido Dopsína anno 1594 die 15 juni opst mendie "H'ora 6« azaz Dobs ina városában, az 1594. év június 15.-én, délután 6 órakor hagyta itt e siralomvölgyet. A XVI. századbeli sírkövek közül első helyen kell femlítenünk; Oláh Miki ós (1493—1568) esztergomi érsek domborműves, vörösmárványból faragott, 263x133 cm- méretű síremlékét, melynek valamikor aranyozott minusculás betűi tudtunkra adják, hogy a török birtokában levő Esztergom helyett, a Nagyszombatban székelő egyházfejedélem, élete 77. évében, 1568 jan. 16.-án hunyt el. A sírkő, mely a -nagyszombati székesegyház déli oldalán levő harmadik kápolna — 181 — 10