Szeghalmy Gyula: Felvidék (Budapest, Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, 1940)

Építészeti és képzőművészeti emlékek

lebeglő angyalok által tartott koronával megkoronázott égii királynío* gyöngéd alakját ábrázolja. Stílusos keretű szárnyaira, Mária életéből vett jelenetek vannak vésve. Szepesmegyében járván, keressük föl Lőcsét, a szárnyasoltárok, ifafiaragásos mesterművek eme királyi szék-helyét. A lőcsei S'zt. Jakab plebánia-templomban kilenc szárnyasoltár áll még mia is azon a

1 Kelyen, melyre a XV. és XVI. században állították. Főoltára, Lőcsei Pál mester halhatatlan alkotása, csaknem 19 méter magas hatalmas építmény, a gótika valóságos remeke, főrészében Szt. Rókus és Szt. Jakab között, balján a gyermek Jézust, jobbjában királyi jogart tartó Mária két és fél méter magas, gondosan kidolgozott, pompás ruharedŐízetü alakjával. Domborműves szárnyaiban az apostolok oszlását, Ja'kab apostol fővételét, János evangélistát s ugyanannak olajban való m

!eqfőzetését ábrázolja. Az oltárszekrény predéllája a német CranacH Lukácsnak 1509-ben készült Krisztus szenvedését ábrázoló fametszetének fölhasználásával, az utolsó vacsorát jeleníti meg. A tulajdonképeni oltár fölötti és egészen a mennyezet zárókövéig érő gazdag orna-i mentikáju oromzat ékítményei között, az apostolok szobrait látjuk. A mindén ízében remekművű oltárt, Pál mester 1508-ban kezdte építeni és művét 1515-ben fejezte be. A Szt. Jakab oltár mellett meg kell még említenünk a szépségében és nagyságában >a főoltár után következő Havi Boldogasszony-oltárt, szekrényében Máriának életnagyságú alakjával, szárnyain Mária éle-< tének főbb jeleneteit megörökítő festményekkel. Továbbá a Szt. Katalin, Szt. Péter-, Pál és Szt. Miklós oltárát s a Krisztus kínszenvedése oltárt, mely utóbbi fiőríészében, Mária és János evangélista között, ia halálra sebzett Krisztust állítja a hívő elé. Az oltárnak elsőrendű művészi értéket kölcsönöz annak indafonatos díszei közé állított s Mátyás király és neje Beatrix címereit viselő oltárpolc. E címerek az oltár keletkezési idájére engednek következhetni. E szerint tehát nem lehjet korábbi Mátyás 1476. évi esküvőjénél és nem' lehet régebbi 1482nél, mikor Beatrix királyné még nem játszotta el népszerűségét az ország urai előtt. Az oltár egyes motívumai már renaissance-jellegüek. Pál mesternek a főoltárnál nem kevésbbé híres alkotása az úgynevezett Lőcsei betlehem, melynek remekbe faragott, külön-külön is művészi hiatású életnagyságú faszobrai mellett nem mehet el' érzéketlenül még a művészetek iránt kevésbbé fogékony lelkületű ember sem. A késmárki templom főoltárának nyitott állapotában 3 méteres; Kálvária csoportozata, a keresztfán kiszenvedett Krisztust ábrázolja

7 két szélről Máriával, Jánossal s a kereszttövébe rogyó Magdolnával. Az oltárszárnyak mellső lapjain Mária életének ismert négy jelenetét látjuk az aranyozott háttérből kiemelkedni. K á D o s z t a fa I v a kis templomának érdekes szerelvénye a Szír. Lőrinc-oltár. M ü[h' l en b la c h ban a Szt. Margit-oltár. Ez utóbbi szép oromdísze alatt a sátánt taposó Szt. Margit szobra áll. A szekrény két 'oldalát négy 'mezőben Szt. Id'a, magyarországi Szt. Erzsébet, Szt., Margit és Szt. Borbála á'ló képei díszítik. Aranyozott hátterű szárnyképei Szt. Margit életéből vett jeleneteket szemléltetnek. Az oltár szélessége nyitott szárnyaival négy méter. A s z e p e s s'z o m b a t i plébánia-templomnak több szárnyasoltára _ 174 __