Szeghalmy Gyula: Felvidék (Budapest, Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, 1940)
Építészeti és képzőművészeti emlékek
jezte (be, mint amilyennek ma láthatjuk. A tanácsház 2 S méter hosszú, 16 iméter széles, egyenes szánnyu, két végén csúcsos oromfalu, felette »magas tetőzetü építmény. Keleti Hosszanti oldalának közepét, faragott 'kövekből (összeállított renaissance-^erkély szépíti, rajta csúcsíves és resnaissanoe-izlésü Ídíszítő elemekkel. Ugyanilyen 'kevert stílust mutatnak az épület belsejében elhelyezett faragott íáblak- és ajtófelek is, mely utóbbiakat a város 1507-ből való számadáskönyvei [szerint, Elek mester olasz renaissance-izlésben faragta, (pto fenestris ialicalibus) és munkájáért akkoriban igen nagy összeget, 12 forintot vett föl. A Felvidéken talán legszebb, legimponálóbb em'ékünk az 1551-ben újra épült lőcsei városháza, mely hogy alapfalaiban a korábbi századokban lis állott, arról földszintjének egyes építőelemei tanúskodnak. Hatalmas, hárompilléres, kéthajós csarnokában, nevezetesen ennek keresztboltozatában, a rájuk faragott élek miatt, még a csúcsíves hatás látszik érvényesülni, de az innen nyíló faragott ajtó már tiszta renaissanoe-keretü és ugyancsák ezt a stílust tükrözi vissza hiatalmas, művészien faragott gerendákból összerótt famennyezetü tanácsterme is. Illusztrációkból közismert külső formája a legnagyobb mértékben fölkelti a szemlélő érdeklődését. Földszintjét árkádos folyosó veszi körül. És ugyanilyen árkádos folyosó húzódik első emeletének baloldalán is. Homlokzatát századok óta meglevő s a múló idővel többször megújított öt, freskószerüen festett alak díszíti. Második emeleti részét a mult században nyerte, mikoris az egész épületet Schiulek Frigyes építőművész korszerűen restaurálta. * A felvidéki épületek renaissance-izíésü díszítésénéi a sgraffito mellett nagy szerepet játszott a stukkó is, mellyel nemcsak a templomok, kasté'yok, középületek, hanem a polgá i házak kapuinak, szo báinak mennyezetét, lépcsőházait, külső falmezőit is díszítették. A soksok [közül, remék előfordulásait találjuk ennek Z n i ó v á ria I j á n, a hajdani kolostor egyik földszinti csillagboitozat'os termének mennyezetén, mely a stukkó kirakásos felírat szerint 1593-ban készült. Kassán, 1632ben rakták föl a Kamaraház egyes termeinek csodálatos szépségű meny nyezet-stukkóit. A sárosmegyei Alsósebes ferencrendi kolostorának stukkódíszei messzeföldön híresek. Eperjesen, a Fő-utca 95 és 106. számú épületeinek mennyezet-stukkója, e művészetnek csigavona'akból, félkörökből egymásba fonódó szalag ékítményekből, változatos mintájú rozettákból összetett paszománszerü remekművét nyújtja. A llőcseii Thurzó-ház mennyezet-stukkója, a növényi ékítmények mel'ett pompás kerubfejeivel-, a Pobst-Szkicsák-ház emeleti nagy termének stukkói pedig virág és állatalakkal körülszőtt címereivel lepi meg a szemlélőt. A Fő-utca 111. számú házának emeleti két szobájában, a magyar népies ornamentika csoportokba fűződő, szegfű, liliom, gránátaIma és palmetta motivumu, dús felrakásu stukkóihíoz hasonlatos kevés van a Fel-; vidéken. Ezekkel a magyaros motivumu stukkóművekkeí rokon s talán egy művésztől eredtek a bárt f ai városi vendéglő mennyezet-díszei, valamint az ugyancsak bártfai Zinsli-'ház dongaboltozatára rakott stuk— 168 -t
