Szeghalmy Gyula: Felvidék (Budapest, Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, 1940)
Építészeti és képzőművészeti emlékek
niális megoldásokat találunk, általában az egyszerűség, keresetlenség, dé emellett eredetiség, a népi díszítő formák sajátságos megnyilatkozása 1 jellemzi. Építményeikben az egyes tagok, oszlopok, kapuk, kimetszett deszkaszegélyek, párkányok sokszor el sem képzelhető változatosságot mutatnak. Belsejükben a mennyezetek, falfelületek, karzatok díszítésében páratlanul érdekes mintázatokat és színhatásokat étnek el, sőt ezelc hatását stílusos falfestményekkel még emelik. Árvában ilyen érdekesebb fatemplomok például T u r cf o s i n ba n, Oravkán, Chizsn é n, Zabrezsen, Lestinén és Isztebnén vannak. Az Árvaváralja és Tresztena községek között fekvő Tu r do s s i n fatemploma, százados hársakkal körülvéve, a falu fölötti magaslaton élt. Szentélye egyenes záródású. ;Boltozata csinos fadónga. Fala<zata egymásra helyezett, fecskefarkas faragással összecsapolt vörösfenyő gerenda. Déli és nyugoti kapuja kifejezetten csúcsíves. Nyolc) oldalú nyerges tornya hegyes sisakban végződik. Belsejének mennye1 zet festménye méltó csodá'at tárgya. Ennek ugyanis mintegy 80 négyszögre osztott kazettás mezőjében, a szebbnél-szebb és változatosnálváltozatosabb színű és alakú gyümölcs és virág motívumokból összeállított rozetta díszlik. Falazatának belső felülete sárgás alapon sötét-* vörös színű szönyegmintát utánoz, míg karzatának mellvédje és párkányzata hasonlóképen elsőrendű dísszel borított. Az orovkai fatemplom Árvamegye egyik legnagyobb szenti egyháza. Hossza a hozzáépített kápolnával együtt 37 méter. Kazettásí mennyezetének rózsái ha nem is ofyan művészi kivitelűek, mint a turdossinié, de pótolják ezt karzatának hatásos festményei és pompás! faragású oszlopai. Belsejében a falmezőket teljesen elborító festmények az ó és újszövetség egyes jeleneteit ábrázolják. E festmények a karzat fölötti évszám szerint, 1556-ból valók. A c h li z sne i fatemplom szentélye po fig o n záródású. Belseje deszkázott. Karzata, mellvédje, mennyezete csinosan faragott, az előbbiektől eltérőleg azonban nincs kifestve. Külső falazata zsindellyel fedett, melyet koronkint újítanak, dé hogy az újítások, toldasok'-folto-* zások nyomai ne látszódjanak, a fölszegezendő új zsindelyeket előbb elbarnítják, hogy úgy mondjam: patináiják. Négyszögű tornya a nyugoti oldalon áll. Déli kapuja és kapucsarnoka csúcsíves. Régiség tekintetében talán a z a b r e z s i-templomot illeti az elsőség Okmányszerű bizonyítéka a XV. századig nyúlik vissza. Agg hársaktól környezve magas dombtetőn álí. Egyhajós poligonál szentélyű építmény. Főoltárának szárnyfestményei a XV. századból valók. Szószéke, stallumai, csúcsívesek. Karzatának mellvédje, templomi és szószéke, fából faragott keresztelő medencéje, ízléses mintákkal festett. A lestini egyhajós fatemplom hossza 23 méter. Szentélye a nyolcszög háromoldalával zárul. Északi oldalán álló hararigtornyába vezető lépcsőzet technikai megoldása dicséretére válnék még a gyakorlott építészeknek is. Karzatának mellvédje festett. Ezek színeiben a finomabb, lágyabb árnyalatok azok, melyek' különösen fölkeltiki az ember tetszését. Esztergályozott oszíopú, lodzsás architektúrájú karzat alatti ülőfülkéi, készítőjének művészi képességeit magasztalják. A s áros megye i 25—30 fatemplom közül e helyen csupán aZ — 158 — 10