Szeghalmy Gyula: Felvidék (Budapest, Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, 1940)
Építészeti és képzőművészeti emlékek
Szép csúcsíves ízlésű, festeti famennyezetü, egyenes záródású, keresztboltozatú a k r i g h i Szt. Katalin-templom. A famennyezet keresztlécekkel apróbb fiókocskákra van osztva s ezek mindegyike XVI. századbeli geometriai alakokkal, változó rózsás levélfonadék'ka) van ki-l festve. Ugyanilyen festett dbszkamennyezetű vo't a t o p o r c z i-templom is, melynek régi, elkorhadt deszkái helyett újakat szegeztek. Szentélye 's'gvenes záródású. Régi számyasoltáráfoól ma már csak egy XV. századbeli szárnyképe van. Falain a Görgey-család epitáfiumai függnek, alattuk Görgey Márton és Illés 1600-ból származó pompás sírkőt vével. A Szepesség egyik legérdekesebb famennyezetü temploma a v ibornyai Szt. Orsolya-temp'om, a XVI. századból. Kéthajós. Szentélye egyenes záródású. Lapos, kazettás mennyezetű szentélye, két csavarttörzsü faoszlopon nyugszik. Ebből a korból valók még MátyásfaI u, N e d e c, Dunajec, K r e m p a c h, F e ! I s ő I á> p o s, F r i d m a n n templomai is. A kéthajós csúcsíves-kori falusi templomok remek példánya a faiképeiről híres zsegrai. Tornya alacsony. Egyenes záródású, keresztbicíitozatos szentélye közvetlenül a tatárjárás után, 1246-ban épült. Érdekessége, hogy keresztboltozatát egyetlen hatszögletes XIV. századbjeli oszlop tartja. Az egyenesen végződő oszlop felső részébe a Sigrayak szarvast ábrázoló címere van erősítve, mely címer a hajó torony melletti ablakán is ismétlődik. Szentélyének északi sarkában a templomalapító János comes XIII. századbeli sírköve áll. A fel kai templomot két tízszögletes, töicsérformájú, vállköves oszlop két hajóra osztja. Mennyezete keresztboltos. A boltozat bordái egyszerű, leszeit élü ékekhez hasonlók. Oromtomyos szentségháza, úrmutatója, bronz keresztelő medencéje, szárnyasoltára, a XV. századból való. Ilyen kéthajós templomokat találunk még: Poprádon, Fe lkán, S z e p e s-S z o m b a t o n, L e i b i c e n, M e n h á r d o n. Kaka s-l o m n i c o n, Keresztfalván és Ófalun. Szepesmegye templomaiból utoljára hagytuk a legértékesebbeket, nevezetesen a szepeshegyit, iglóit, lőcseit és csütörtökhelyit. A szepesi székesegyház alapjait még II. Géza királyunk korában,, a flandriai eredetű német telepesek, a XII. században rakták le. Ez a23 első románkori templom azonban a XV. században olyan gyökeres átalakításon ment keresztül, hogy legrégibb alakja teljesen elveszett. A háromhajós, poligonál szentélyzáródású csarnok-templomot mai alakjában Sirokai- László címzetes püspök 1478-ban szentelte föl. A templomban ekkor 12 oltár volt. Ezek azonban idők folyamán efpusztultak. Ujábbkori főoltárán a szárnyképek, va'amint az oltár szekrényében álló Máriát, Szt. Mártont és Szt. Miklóst ábrázoló szobrok a XV. századból származnak. A székesegyházhoz csatlakozik, sőt azzal szinte szerves egészet képez a Zápolya István felesége, született Hedvig tescheni hercegnő által 1488-ban építtetni kezdett s 1493-ban befejezett úgynevezett Z áPi o I y a-k á p ojl in a, mely egyik legszebb csúcsíves-kori emléke a Felvidéknek. Díszítése gazdagabb 1, mint a székesegyházé. Déli részlén a hálób'oltozat bordáit tartó félpillének gazdagon tagozottak. Nyugati oldalának orgonakarzata amilyen kicsiny, épp olyan díszes faragású. — 153 — 10
