Szeghalmy Gyula: Felvidék (Budapest, Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, 1940)

Építészeti és képzőművészeti emlékek

A zólyomi-, h o n t i- és b a r s m e g y e i főbányavárosok plebánia-termplomaiból eredeti állapotában alig maradt valami. Ezekben a városokban ugyanis a XV—XVl. századók folyamán számtalan alkalommal pusztított a tűz, mikoris a város templomai rendszerint a lángok martalékaivá lettek s az ezt követő helyreállítási munkálatoknál eredetiségükből kivetkőztettek. Kivételt tesz e tekintetben a körímöcbányai kéthajós vártemplom, a kisebbek közül pedig az újbányai, péterfalvi és r i m a s z é c s i. A Selmecbányái Óvár a XV. században háromhajós csarnoktemplomnak épült. Ám alig szentelték föl, a várost fenyegető veszíed'elem várrá alakíttatni kényszerítette. Ez alkalommal szentélyébe, oldalhajóiba és előcsarnoka fölé, belül körülfutó folyosókat, emeleteket falaztak, a főhajó csillagboltozatát lebontották és belső várudvarnak' alakították. Ez az átalakítás az egykori szám adáskönyve k följegyzései; szerint az 1559. évben történt. Az átalakított templom körül valaha temető terült. Ősi sírkövei közül a falakba éoítve, ma is ott áll Cerr.déli kamara grófé 1471- és Renatus György plébánosé. 1516-ból. Sárosmegyében Berkén, Zeginyén, Sóvárt, Ossikón, — Hertneken, Lapispatakon.Sáro s-S zentkeresztesen, Vámoson, Sziininyén, K i sis z e b en b e n, Eperjesen, Bártfán vannak érdekes csúcsíves templomok, fölszerelve szép szoborművekkel, szárnyasoltárokkal és festményekkel. A sóvárit 1413-ban Simon mester, Soós János comes fia építtette. A lapis-pataki szentségház kőből faragott fülkéje és rácsos vasajtaja unikum. A zsegnyei evangélikus templom apszisa még félkörös, de diadalíve és déli kapuja már csúcsíves. A sáros-szentkereszti templom főérdekessége, a különálló kétemeletes torony, melynek földszinti helyisége egy csúcsíves boltozattal fedett és ugyanilyen stílusú ablakokkal világított kápolnát képez. Rendkívül vastag tornyából és azon levő lőrésekből következtetve, a templomnak valaha várszerű jellege volt. A szinnyei templom csúcsíves boltozata, szép mérőművekkel díszes ablakai, kapuzata, a nyolcszög háromoldalával záródó szentélye, a XV. századra vall. A XVII. században átalakították. Tornyának galériáját ekkor látták el ma is jól kivehető graffitokkal. A kisszébeni templom háromhajós, bazilikaszerű építmény. Hajójának hossza 19-, szélessége 9 méter. Érdekessége, hogy főhajójának' kiemelkedő fala kívülről kereszthajót mutat. Tornya négyzetes alakú. Ennek aljában levő ajtó a kassai Szent Mihály-kápolna bejáratára emlékeztet. A XV. században épült eperjesi Szt. Miklós templom a Felvidék legnagyobb egyházai közé tartozik. Három, egyenlően széles hajóját öt nyolcszögű, szögletes gerincekkel tagolt, magas lábon álló pillérsor választja el egymástól. Érdekes, hogy hajóinak szakaszokra osztott csillagboltozatát nem hevederek, hanem végükkel csokorba fonódott bordák választják el. Szentélye a nyolcszög három olda'ával zárul. Hatalmas, zömök tornya hat osztályra tagolt. Főkapuja rendkívül díszes. Faragványainak kivitele elsőrendű mester vésőjére vall. Építői közül János mester nevét őrizték meg a muíó századok. A XVL században hosszábítani kezdték, de ez a munkálat máig sem nyert (befejezést, mert északi oldalhajójának szentélye rövidebb és ala-*Csonyabb a délinél. ' 1 ; — 150 — 10