Szeghalmy Gyula: Felvidék (Budapest, Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, 1940)
A Felvidék érdekesebb barlangjai és szurdokvölgyei
kint vad, ijesztő sziklavilágot mutat, ezért a turisták képzelete méltán nevezte el Dante poklának. Az Udvarkői-barlangtó! nem messze, a Csókásrét közelében a; C s ó k ás-b a r I a|n gi szűk bejáratú, de később kibővülő és 10—12 méméter rmlagas kupolával, keskeny folyosójárattal, érdékes sikátorral, szép cseppkőmedéncékkel és legbelső szakaszában hófehér stalaktitekkel sziporkázó üregét találjuk, mely éppen szerkezeténél fogva nem tartozott a bükki ősember lakásai közé, de mint kialakulóban levő cseppkőbarlangot mégis érdemes fölkeresni. A lillafüredi Palotaszálló bástyafalas függőkertjei alatt, a nagy vízesés tövében, látványosság számba megy az Anna-barlang, mely képződésénél fogva egyik legérdekesebb természeti jelensége a fefvidléki barlangoknak. Ezt a 'barlangot ugyanis a maga szeszélyesen íekerődző járataival, apró üregcsoportjai va', szintbeli különbségeivel, az őskőzetbe nem parányonkint vájta a szénsavat tartalmazó víz, hanem a felszínen rohanó patakból egyenlőtlenül, de hatalmas tömegekben kiváló di'uviális mésztufa le rakodások kavernás alakulásai hozták létre. A barlangot csak a legújabb időben, a lillafüredi nagyszíabású építkezésekkel kapcsolatban tették hozzáférhetővé, mikoris a járatok számos helyén, a színtbéli különbségeket lépcsőkkel kötötték össze és egész hosszában villanyvilágítással látták el. A barlang falait sivój mészkő helyett mohára, pókhálószerű finom csipkére emlékeztető növénygyökeres tufaképződmény alkotja, mely minthogy merőben elüt a csieptpkőbiarlangok ismert formáitól, annak külnönösen érdékes jelleget és ritkán élvezhető szépséget kölcsönöz. Mint említettük, a barlang bejárása közvetlenül a Szinva nagyi vízesésének tövében van és egy érdekesen kiképzett betonfolyosóval indul. Első látnivalója a Hall, melybő* hosszú, kiöblösödő, összeösszeszűkülő, helyenkint lépcsőkkel ellátott folyosó a tipusos tufaképződményekben gazdag Északi fény nevű barlangrészbe vezet. Innen a hirtelen emelkedő járat iépcsősora a S z t. Péter hajója, Jézus S z t. Szive és Paradicsom nevű üregek bejárását teszi' lehetővé és fantasztikus alakú tufaképződ'ményeikkel felejthetetlen hatást gyakorolnak a szemlélőre. A Paradicsom után a fel-lemenő lépcsők egész sora következik. A járatok szeszélyesen tekerőd'ző labirin-« tusokat alkotnak. Bámulva állunk meg itt egy-egy ősvilág i levél vagyf gallylenyomat előtt, hogy képzeletünk erejével fölidézzük az évmilliók 1 előtti idők csodavilágát, mikor még e barlang nem léitezjett s a tufábaí ágyazódott fatörzsek, gyökerek, levelek ott fürödtek a trópusi napi izzó fényében. A továbbiakban megtekintjük a Szentélyt, Orgonát, a valóban ijesztő Poklot, az Elvarázsolt kastélyt s a hatalmas kupolával magasodó Múzeumot, melyben mintha ősvilági szauruszszörnyetegek alakjait állították volna ki a késői korok emberének méltói bámulatára, olyan bizarr alakú tufaképződményekeí: találunk. A tufalabirintusból egy ritkán élvezhető élménnyel gazdagodva, Hámor község utolsó háza! közelében lépünk ki. Az Anna-baríangnál nem kevésbbé érdekes a Palota- és Lillaszálló között, a Kálvária-kápolna aíatt, közvetlenül a műútra nyíló Szt. István barlang, melybe egy 52 méter hosszú altáron át juthatunk. Bár e barlang arányaira nézve meg sem köze'íti a Baradlát, — 97 — .1
