Szeghalmy Gyula: Felvidék (Budapest, Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, 1940)

A Felvidék érdekesebb barlangjai és szurdokvölgyei

magasságban, egy körülbelül kétszáz zsúpptetős házikóból álló falu lakossága tengődik s (bizony nem tudja megérteni az ember, hogy ugyan mi indíthatta első lakosait az itteni letelepülésre? A község közelében, amfiteátrumszerüleg kimosott, meredek mészfalak terpeszkednek. Kör­nyékük elhagyott. Sűrű, hellyel-hellyel a vadrózsa-, földiszeder nosz­szú, tüskés indáitól s az iszalag szövevényétől beszőtt. A mészfalak egyikéhez keskeny, füvei nőtt, ritkán taposott ösvény kanyarog s ha idáig merészkedett az ember, egy alacsony üregszájat lát bemélyedni a hegyfalba: a Szi'licei jégbarlang bejáratát. A barlang nem nagy. Elhanyagolt. Nehezen járható. De aki belép, csodálattal" láíja annak mennyezetéről Í'enyúío hatalmas jégcsapokat s nyár évadján is a jégtől sikos pad'oíatot. Falait vékony, csillogó jég­kéreg s a barlangszáj körül hófehér, szöszösen megülő zúzmara födi. Belsejéből, a kőtörmelék közül, hideg áramlás tör elő, mely egy mé­lyebb járatú üreget sejtet. Ki tudja, ha gondosan átkutatnák, kihorda­nák belő'e a törmeléket s megnyitnák a kétségtelenül létező zsombo­lyok száját, nem lennének-e alsóbb, ma még ismeretlen járatai hason­latosak a dobsinaiéhoz? A jégbarlang közelében, a Sziklás dűlőben, van egy másik, ha­sonlóképen elhanyagolt barlang is. Ebben a bejárható részek szép cseppkövekkel teltek. Ha meggondoljuk, hogy a világhírű Baradla ide körülbelül csak 15 kilométernyire van, nem lehetetlen, hogy az ugyan­azon természetű mészhegység mélyebb szintjei, egy hatalmas barlang­világot rejtegetnek, melynek egyik szerény tagja a Szilicei is. A község i egy további érdekessége az Ardócska-dülő Lófej nevű időszaki for­rása, mely szénsavas vizét 24 óránkint buggyantja föl az ismeretlen mélységekből * A bükki barlangok egy részéről 'könyvünk Ősrégészeti vo­natkozások című fejezetében szólunk. Az ott fel nem sorolt barlan­gok közül e helyen is megemlítünk néhányat, melyek egy vagy más' szempontból arra érdemesek. Igy; a Hámor egyik meílékvölgyé­nek, a Forrás-völgynek szurdokszerü szakadékában, a Szeleta és Büdöspest-barlangok közelében találjuk a K e es k e b a r I a n g o t, mely­nek hatalmas háromszögalakú nyílása ott tátong az út baloldalán. Elő­csarnoka tágas, de mennél mélyebben hatolunk be'é, annál jobban szű­kül, míg végre járhatatlanná válik. Eltekintve attól, hogy K a dia Ottokár 1930-ban a barlaing ősíerakódásaiban, a vastag patak­kávics-réteg alatt megtalálta a paleolitember nyomá't s a bükki kultura klasszikusan szép c^erépiparának em'ékeit. Nevezetes iez a barlang azért is, mert a Bükkben az egyetlen úgynevezett »ak t'ív«üreg, mely­ben az őszi nagy esőzések és tavaszi hóolvadások idején, még ma is patak folyik keresztül. Diósgyőrtől két és fél órányira, a Kaszásréfi-forrás köze'ében,, igen érdekes, a turisták által különös előszeretettel fölkierjesett Udvar-­k ő i-barlanqrom, melynek ma már csak hatalmas sziklakapuja s né­hány oldalfülkéje áll, míg többi része a víz pusztító hatásának az ál­dozata. Beroskadt falai festői sziklaalakzatokban gazdag, sőt helyen­— 96 — .1

Next

/
Oldalképek
Tartalom