Rácz Olivér: Fekete angyal – válogatott versek 1937-1980

Genezis - Rimai Sára balladája

RIMÁI SÁRA BALLADÁJA Tóth utcán szállt a szél — a szél, a szél dalolt, Miklós-börtön falán, a kőfalon, felhőrongyok mögül, szikrázva kélt a hold (a néma téli hold, a telihold), s a szél, a szél betért az ablakon. fgy szólt a szél: Azonnap reggel kérget vont a Hernád. Azonnap reggel minden ködbe omlott. A Várhegy felett gomolygó, lomha párák bolyongtak, és a darabontok törvényre hozták szép Rimái Sárát. Roppant a lúdtoll a fődeák kezén. Széthullt a porzó, és a darabontot feszületért küldte a főlegény. A fődeák egy régi csókra gondolt. Miért — kutatta szemmel, mint a néma —, miért a törvény, kínpad és bakó, miért nem lepte léptedet a hó, miért is voltam léha? Miért nem szöktem messze el veled ? Miért ítél a kegyetlen világ? Lengyelből fakadt bánatos virág, miért szerettelek? 97