Rácz Olivér: Fekete angyal – válogatott versek 1937-1980

Tájak és távlatok - Moszkvai levél

a vérvörös zászló s a vérpiros remény. Tatjána írt. Túl halálon s egy bukott életen köszöntötte a megváltott világot, a Mauzóleum alvóját, Lenint, s küldött egy csokor vérvörös virágot, feledve végképp Lenszkijt s Anyégint. Tatjána, kedves — ne írj több levelet; ez az utolsó csak az enyém legyen, legyen enyém, és köszönöm neked a behavazott, hallgatag teret és szívemben a konduló harangot, a fákat és a fekete galambot. Amerre szállt, ezüstöt szelt a szárnya. A ködbe. A szívbe. A dermedt éjszakába. 75

Next

/
Oldalképek
Tartalom