Rácz Olivér: Fekete angyal – válogatott versek 1937-1980

Fekete angyal - Őszi szántás

ŐSZI SZÁNTÁS Öreg üköm mesélte, Örzse szülém dúdolta. Lyukas a bakancsom, rongyos a dolmányom, arcomat szél marja, de én azt se bánom. Meggörnyedt a hátam, botorkál a lábom, véres a tenyerem, de én azt se bánom. Pereg a könnyem is, szertehull a sáron; kacagnak a varjak, de én azt se bánom. Kopott süvegemet a szemembe vágom: vesszen meg az élet, én már azt sem bánom! Te se búsulj, sógor, úgy sincs, aki szánjon, járunk még bársonyban — ítéleti napkor — majd a másvilágon! I5