Bányai Pál: Fakó földek

Egy nap végigfutott Kaska Márton a kolónián és azt kiabálta, hogy elszállítják a gépeket a gyárból. Már napokkal azelőtt beszéltek róla. Az urak Lengyelországba akarták szállítani a gépeket, mert úgy halatszott, hogy ott tíz évig nem kellett volna adót fizetniök. Amikor Kas^ ka végigfutott a kolónián egyszerre talpon volt mindenki. Aztán odamentek a gyár elé és kiabáltak a népek. De csendőrök jöttek és mindenkit elkergettek. Aztán megkerülték a gyárat és kifutottak a sínekre. Már ott állt egy mozdony hat vagonnal és éppen rakták be a gépeket a vagonokba. Akkor Majling Gábor felesége, pedig már nagyon nagy volt a liasa, úgy volt, hogy aznap, vagy másnap kellett volna lebabáznia, odafeküdt a sínekre, a mozdony elé és azt mondta, hogy menjen rajta keresztül, de ő nem mozdul el. Aztán mások is melléje feküdtek. A csendőrök nem tudták, hogy mit csináljanak, hajtották a népet, de senki sem mozdult el a helyéről. A vasutasok sem tudták, hogy mit tegyenek. Ez délelőtt történt. Egész estig ott voltak a népek. Aztán este kijött a városból maga a kerületi főnök úr, finom, kövér ember volt óst azt mondta, hogy menjen mindenki haza, hogy megtiltotta, hogy a gépeket elszállítsák. De akkor Ferjencsik Fero, az a kommunista, azt mondta, hogy ők addig inem mennek el innét, amíg a gépeket le nem rakják a vagonokból és vissza nem viszik a gyárba. Ügy is lett. Még fizetést is kaptak az emberek, akik a gépeket lerakták. Aztán széjjelmentek. És akkor útközben Majling Gábor feleségének kis fia született . . . 10