Mártonvölgyi László: Emlékek földjén (Nitra : A Híd, 1941)
árviadal Kosztolánföldért
volna meg erejét, a látomás után isszonyatos lendülettel sújtott le Tamásra. A váratlan támadásra Tamás megingott s lebukott a lóról. — Csankon győzött! — kiáltoztak a főurak, akiket valósággal tűzbe hozott az izgalmas és változó szerencsével hullámzó bajviadal. Csankon már kivont tőrrel rohant Tamás felé, aki próbált feltápászkodni. Ekkor azonban felállt a király. — Állj meg, Csankon — mondta — győztesnek nyilvánítalak. Ha nem tudtad volna, úgy most megtudhatod, hogy Fel-Kosztolánért harcoltál. Nemcsak az öcséd halálával ért gyalázatot mostad le családod hírnevéről, de visszaszerezted magadnak Fel-Kosztolánt is. — — Te pedig Tamás — fordúlt a király a támolygó vitézhez — vesztes maradtál. Mint vesztes ezennel átengeded unokabátyádnak Fel-Kosztolánt, Miklós nádor majd kiállítja Csankon javára a kiváltságlevelet. Most pedig adjatok kezet egymásnak. Sok magyar vér öntözte Averza és Canossa földjét, kár volna újabb pusztulásért. Menjetek vissza és éljetek békében Kosztolánföldön ... Csankon és Tamás mint barátok tértek haza Budavár udvarából s néhány nap múlva hivatalosan is megtörtént Csankon birtokba iktatása, fgy szerezte vissza Csankon Fel-Kosztolánt : párviadalban, melyet a két unokatestvér Kosztolánföldért vívott. Nem volnánk tárgyilagosak, ha azt állítanánk, hogy a kosztolányi párbaj mondáját a nép ajka őrzi. A nemeskosztolányi általános szóhagyornányban nyomát sem találjuk a legendás párbajnak. Ahol ma is őrzik a híres párbaj emlékét az a Kosztolányi kúriák emlékező csendje, hiszen a híres nyitravölgyi nemesi községet ma is a család több leszármazottja lakja. A párbaj való történetének magvát egy régi okmány írja le, mely a Kosztolányi c|a Rakovszky birtokper folyamán került elő s mely okmány eredetijét a királyi tábla őrzi, másolatát pedig még legutóbb is Kosztolányi László birtokolta.*) A történelmi mag köré *) Tamás neje ugyanis a nádori kiváltságlevél (1377) érvényét Zumur nevű ügyvédje útján megtámadta azzal, hogy férje jogosulatlan volt a párbaj alkalmából a birtokot elidegeníteni, mert nem volt az övé. Ezt a pert meg is nyerte s az Ítélet néhány mondatban a párbajjal is foglalkozik. Az ítélet szövegét különben Barsmegye monográfiája teljes egészében közli... — 66 —
