Mártonvölgyi László: Emlékek földjén (Nitra : A Híd, 1941)

Póky Péter pénze

birtokot! Póky Péter sorsa meg volt pecsételve. Ulászló Ítélete kegyetlen volt. Budavár sötét tömlöcéből a Szent György-térre vitték, ott négy végtagját négy ló farkához kötötték. A négy lovat aztán megugrasztották a négy világtáj irányába s a megriadt mének Póky Péter testét elevenen tépték négyfelé. Bételjesüit tehát a koldus harmadik átka is. Alig szállt el Póky gonosz, sötét lelke, a kiapadt forrás Bajmócon újból felbuzgóit. Meleg kénes sugarakban tört fel a gyógyító víz s a tátongó lyukból kibuggyanó forrás felszínre hozta a lapos köveket is, melyeket annakidején a várúr az üres lyukba hajított: Póky Péter megkövült pénzét. A furcsa, lapos kődarabok még ma is megtalálhatók elszórtan Bajmócon s épúgy különlegességei a feísőnyitrai fürdőnek, mint Tihanynak a kecskeköröm, így nevezik ma is a lapos köveket: Póky Péter pénze. A bajmóci vár mondájának meséje tényleges személy köré fonódik. Póky Péter valóban élt Bajmócon Korvin János idejében; tény az is, hogy a bajmóci forrás egy időben elapadt s csak később indult újból buzgásnak. A történelmi mag köré fonódott mondának egész irodalma keletkezett. Szennovitz Gyula a „Vágvidék mondakörében", Dienes Adorján a „Regélő romokban", Gabányi László a „Magyar várak legendáiban", szlovák nyelven Janota a „Slovenské Hrady"-ban s Dr. Novák János „Bojnice a okolie" című munkáikban dolgozták fel. Az egyes feldolgozási módok között mutatkozik eltérés, ez azonban természetes, hiszen minden mondát több változatban őrzött meg a szóhagyomány. Janota és Gabányi nem dolgozták fel a teljes mondát, az előbbi csupán a megkövült pénzek történetét, a második kizárólag a Korvin János elleni merényletet írta le. Az elfelejtett nyitrai poéta, Modrányi Iván verses történetben dolgozta fel Póky Péter mondáját {a verset egyetlen megjelent kötete tartalmazza) s befejező sorait idézzük: „Bár a végzet gyakran ólomlábon lép is, 5 tekervényes úton jár : de célját eléri, — 25 —