Mártonvölgyi László: Emlékek földjén (Nitra : A Híd, 1941)
Érsekújvár megvétele
tehát a török csónakok ellen, katonái vízbe ugráltak és úszva vetették rá magukat a csónakokra. Szörnyű kézitusa keletkezett a vízben, a hídról pedig maga Hollókövy dobálta vissza a lehúllotí fáklyákat. A vízbefojtott tűz sűrű füstfelhővel fedte be az egész bástyaaljat, de a füst is a hídépítők segítsége volt. Az átláthatlan füstfelhőben sikerült befejez niök a hidat hamarább, minta török ágyuk szétlőheíták volna. Károly herceg ekkor rohamra indította strigét. Sokat sodort le belőle a hídon a tőrök ágyuk tüzf, de még többen jutottak át a megrongált bástyafalhoz és a meglazított várkapuhoz. Ember ember hátán tolongott a várkapu felé, széttörték s loíharingai Károly serege lelkesült kiáltással rohant a várba. Ezer török védte a várat, — s ezer hagyta ott fogát as ostromban. A kis uccikában megszalasztották s felkoncolták őket a császáriak s maga a basa is elpusztúlt az ostromban. Estére császári lobogó lengett Újvár bástyafalain és soha többé nem került fel rá sem a lófark, sem a félhold. Hollókövy hadnagynak azonban nyoma veszett. Az egyik katona még látta, hogy félkézre fogott karddal szörnyűt sújtott az egyik török homlokára, akinek sikerült felugrania a hídra, aztán a hadnagy is megtántorodott s lehullott a híd alá, melynek segítségével lotharingiai Károly Újvár várát bevehette. Életével fizetett meg a győzel@mért. Azért a győzelemért, melyet néhány nap múlva az egész keresztény világ megünnepelt. Mert Újvár eleste a török uralom végét jelentette. így őrzi Újvár megvételét a szóhagyomány, melynek alapján' a mondát Janota is feldolgozta könyvében. A monda természetesen kiszínezi a történelem tényeit, mert hisz Újvár ostromát a történelem teljes részletességgel feljegyezte. Eszerint az ostromlók úgy oldották meg a védő várárok akadályának eltávolítását, hogy egész közel jutván a várárokhoz, lecsapolták belőle a vizet s így hídépítésre talán sor sem került, vagy ha igen — ez nem volt döntő mozzanata az újvári ostromnak. Tény az, hogy az ostrom majdnem három hónapig tartott, ennek oka azonban nem annyira a jól megépített bástyafalak voltak, hanem az, hogy közben Károly hercegnek el kellett vonulnia Újvár aíói, hogy főseregével felmentse a szoron— 160 —