Mártonvölgyi László: Emlékek földjén (Nitra : A Híd, 1941)

Zülfikár lakomája

„rendet" teremteni s a „rendcsinálás" abban állott, hogy derekasan megsarcolták a faiut „engedékenységéárt", mellyel a falu javait önként kiszolgáltatta a töröknek s hogy ez meg ne történhessék a jövőben — elvitték mindazt, ami mág megmaradt. A lakosság hol a támadó, hol meg a felmentő sereg elől menekült. Valóságos újabb népvándorlás keletkezett az egész Alsónyitravölgyben — s mi csodálkozni való sincs azon, hogy Kurcsa András nagycétényi gazdálkodó az egyik nap pincéjében egy elhagyott bogárszemű jószágot talált. Véletlenül hagyta vissza valamelyik vándorló család, vagy fölös terhétől szabadult mig így menekülés közben —. sohasem derült ki, elég az h©zzá, hogy ottmaradt. Az egyik este tehát Kurcsa uram egy hatéves kisfiúval állított be portájára s felesége kétségbeesve csapta össze kszeit, mikor a kisfiút meglátta : — „Hát megint mit hozott kend haza ? Mit kezdjek ezzel az újabb aprójószággal, mikor magamnak m hét porontyom sivalkodik az udvaron ? De talán a főtisztelendő úr! Nála csak nővére és annak kislánya él — talán majd gondját fogják viselni ennek a szegény elhagyott árvának is!" Így történt, hogy a talált gyerek, aki magáról csak anynyit tudott mondani, hogy Bandinak hívják — a cétényi tiszteletes portájára került el s felserdüitéig ott is nevelkedett a paplakban — a tisztelendő úr unokahugával együtt Bele is habarodott a két fiatal egymásba tökéletesen — amint az már az ilyen esetekben elő szokott fordulni. — „Nem jól van ez így", — gondolkodott el egy este a tisztelendő űr. — „Nem egymásnak valók ezek a fiatalok! — Derék gyerek ez a Baridi, az igaz, szorgalmas és dolgos, de hát ki tudja miféle szerzet, ki fia, mi fia ? — Márpedig a húgom nemeskisasszony, aki csak nemes ember felesége lelfet!" Az egyik este tehát a tiszteletes úr magához hívta Bandit s jóságos szívvel efféléket mondott neki: „Édes fiam, Cétény mellett van az esztergomi primáš birtoka. Az öreg néma számadó juhász e napokban tért meg a más világra — 500 birka pedig nem maradhat falügyelet nélkül! Úgy gondoltam, hogy legénnyé nőttél és munka után kell nézned. Épp neked való volna - 144 —