Mártonvölgyi László: Emlékek földjén (Nitra : A Híd, 1941)

Vazul herceg tornya

természetes is, hisz Szvatopluk személyéhez annyi szláv vonatkozású monda fűződik, hogy a szlovák szépírónak — aki elsősorban a szlovák vonatkozásokat kereste — igazán volt mit megörökítenie. A történelmi mag után kutatva jó szolgálatot tesz a monografia, mely szerint „István király nem bízván az Arpádfiak keresztény érzel­meinek állandóságában — hogy művét a pogányságra hajló elemekkel szemben biztosítsa — a keresztény születésű Pétert jelentette ki trónja örökösének. Ez ellen Vászoly (Vazul magyaros neve), a legidősebb herceg tiltakozott. István tehát, hogy a polgárháború iszonyatosságaitól az újonnan alakított országot megkímélje, Vászolyt elfogatta, szemeit kitolatta és Nyitra várában őrizet alá helyezte. Ez időtájban ugyanis úgy Bizáncban, mint Csehországban és Lengyelországban rendes szokás volt az alkalmatlan trónkövetelőket ilymódon lehetetlenné tenni." Ezek sze­rint tehát nem Gizella, de maga István volt a csonkítás értelmi szerzője, s a népi szinező fantázia minden bizony­nyal azért keverte a mondába Gizella királyné szerepét, mert a népi tudat nem akarta összefüggésbe hozni — az egyébként teljesen magyarázható csonkítást Szent István legendás személyével. A börtön mai alakja is azt igazolja, hogy az tartós és huzamos fogda volt. A torony** padlózatát öreg, rozsdás vasrácsok fedik. Alatta nyomorú­ságos üreg van — ez az üreg volt állítólag Vazul her­ceg zárkája, akinek még az a néhány méternyi hely sem jutott ki fogsága idején, melyet a szűk torony területe nyújtott. A falon lévő vaskarikához állítólag Vazul herceg bilincsé Ráncolódtak. Ezek az emlékek tehát azt bizonyítják, hogy Vanü nem csupán megcsonkítását élte át a négy­szögű toronyban, hanem ez állandó és tartós börtöne volt az árpátiházi hercegnek, aki minden bizonnyal a torony­falak között pusztult el. Hogy az idézett krónika mégis magát a.«Hondát dolgozta fel — a hiteles történelem he­lyett — <?sak azt igazolja, hogy a népi fantázia szinező ereje valószínűbbé festette à regét, mint volt a tényleges törté­**A torony ma már vesztett eredeti alakjából, amennyiben a négyszög­letes masszív toronyra a század elején téglás felépítményt vontak, csipké­zett tetője tipikusan ugrik ki a bástyafalból. A felépítményben helyezték el a várépüleí vízvezetékét. — 99 —

Next

/
Oldalképek
Tartalom