Mártonvölgyi László: Emlékek földjén (Nitra : A Híd, 1941)
Vazul herceg tornya
bástyafal négyszögletes tornyot övez, mely sarkában húzódik meg. A furcsa tornyot a népi elnevezés Vazul herceg tornyának ismeri s nevében is őrzi Vazul herceg nevét, akinek személyéhez a nyitravöigyi mondakörnek talán legromantikusabb és legkegyetlenebb meséje fűződik... Vazul herceg — meséli a monda — Szent István királynak volt az unokaöccse, s Nyitra várának ura a X. század küszöbén. Deli levente volt Nyitra hercege, ősi magyar sarj — aki vérében hordta a pogány magyar természeí szilajságát és féktelenségét. A nagy király meleg szeretettel tekintett kicsapongó, de alapjában nemes gondolkodású rokonára — s nagy reményeket fűzött hozzá. Úgy vélte, segítségére lesz államalkotó munkájában. Nyiírát is azért jelölte ki tartózkodási jeléül, mert remélte, kogy a város keresztény mentalitása átalakítólag fog hatni a lelkében még mindig a magyar pogánysághoz szító hercegre. Nyitra környékén szentéletű remeték élnek — gondolta István király — akiknek híre szerte ismert volt az egész országban s ha Vazul a benne rejlő pogány őserőt egyesíti a magyarság új keresztény életszemléletével — úgy misem jobb. Ilyen munkatársakra van szükség az ország újjáalakításában! Szent Istvánnak tehát tervei voltak a fiatal, szilaj és életerős herceggel, azonban a nyitrai herceg még nagyobb szerepet kapott elgondolásaiban —mint valaha is elképzelte. Történt ugyanis, hogy elhúnyt a nagy király egyetlen fia s a magyar írón várományosa — Imre herceg. Szent Istvánnak mást kellett kiszemelnie utódjául. Tudatában volt annak, hogy halála után nem szabad beállania trónvillongásnak az öröklés kérdésében, hisz a testvérharc rombadönthetné mindazt, amit egész életén át megfontolt tervszerűséggel alkotott a hazában. — Életében akarta utódjának biztosítani a trónt, s kit szemelhetett ki utódaként? Egyedül Vazui jött számításba. Erőskezű, határozott jellem, s aztán a nyitrai környezet is már bizonnyal kereszténnyé alakította. Elképzelni sem lehet derekabb utódot a magyar trónon. Szent István tehát magához hivatta bizalmas emberét Budát s megbízta, keresse fel unokaöccsét Nyitrán, térjen vele együtt vissza a fővárosba, hogy együtt beszélhessék meg a trónöröklés kérdését. Igen ám, de Gizella - 96 —
