Mártonvölgyi László: Emlékek földjén (Nitra : A Híd, 1941)

A Nyitra eredete

számát elnyelte a föld. Ijedten menekült a „Sátán völgyéből" a Nasenstein irányába, az üregből pedig, melyet a kalapács nyitott a föld mélyébe, a csoda emlékére víz buggyant fel. Eleinte bátortalanul, kis mennyiségben bugyborékolt — később egyre több vizet lökött fel a föld mélye, majd üdítő forrássá alakult, mely máig is dús sugárban ontja vizét A Nyitra forrásává ... A Nyitra eredetének mondáját a Revan alatt megbúvó, hét kilométernyi hosszúságban épült furcsa falu szóhagyománya őrzi. Gajdéi (Gedelbote) a neve, s a falu Nyitravölgy legészakibb települése. A monda irodalmi feldolgozását elsőnek Zeisel Richárd nyújtotta (Die Entstehung der Neutraqueile) s feldolgozásunkban együttesen igazodtunk adataihoz és a szóhagyományhoz. Ma persze már nyoma sincs a mondai rengetegnek, a forrást adó tisztásnak. Országút kanyarog a forrás mellett — mely Facskó felé és azontúl Zsolnának vezet — betónburok fedi magát a forrást is — valamivel feljebb a Bossányiak kriptakápolnája — szemben pedig afféle menedékház, nyaraló áll, melyhez Gajdéi felől vezet az országút. A néprege rengetege ma kiránduló hely, turisták kedvelt úticélja — sa helyet pedig, ahová egykoron a sátán kalapácsa hullott, csak a forrás legendája őrzi... — 9 —