Csanda Sándor: Első nemzedék

A csehszlovákiai magyar sajtó és könyvkiadás a két világháború között

indult, s munkatársa volt szinte kivétel nélkül valamennyi következetes csehszlovákiai magyar szocialista író és művész: Fábry Zoltán, LŐrincz Gyula, Forbáth Imre, Morvay Gyula, Bányai Pál, Ilku Pál, Balogh Edgár, Sándor László, Berkó Sándor, Vadász Ferenc, később az emigráns Révai József, Tamás Aladár, Madzsar József is. A kormányt támogató aktivista napilapok közül elsőként A Reggel jelent meg 1921-ben Érsekújvárott. A lap számos kérdésben haladóbb volt, mint a földbirtokosok s a Horthy-rendszer irányította Prágai Magyar Hírlap (PMH), a nacionalista ellenzéki pártok sajtószerve. A haladó szellemű írók közül munkatársa volt Antal Sándor, Barta Lajos, Benjamin Ferenc, Földes Sándor, Jarnó József, Morvay Gyula, Sellyei József, Szabó Béla, Fábry Zoltán. A Reggel később erősen kormánypárti színezetűvé vált, s elvesztette olvasóközönsége jelentős részét. Ezért 1933-ban megszüntették, s taktikai okokból „független politikai" napilapot adtak ki helyette még ugyanabban az évben, Magyar Újság címmel, haladóbb, antifasiszta és kevésbé nyílt kormánypárti tendenciával. Főszerkesztője az egyik legrutinosabb szlovákiai magyar újságíró, a Prágai Magyar Hírlaptól elbocsátott Dzurányi László lett. Mellette Győry Dezső, a kisebbségi magyarság legnépszerűbb költője szervezte meg a szlovákiai magyar írókat a lap támogatására. Az irodalmi szempontból legjelentősebb haladó magyar ifjúsági folyóirat A Mi Lapunk volt. Scherer Lajos tanár szerkesztette Losoncon, dr. Fenyves Pál és Tamás Lajos költő közreműködésével. A folyóirat 1921-től 1932-ig havonként jelent meg, s a csehszlovákiai magyar cserkészmozgalom és a sarlósok legfontosabb sajtószerve lett. Benne fejlődött ki a bátor hangú, progresszív magyar ifjúsági publicisztika. A lap a haladó magyarországi íróktól is számos alkotást közölt, például itt jelent meg először Móricz Zsigmond Gyalogolni jó című írása. A cikk a szlovákiai magyar cserkészeknek köszönheti születését. Az egyik leghaladóbb csehszlovákiai magyar irodalmi folyóiratot, az Új Szót a Magyar Tanácsköztársaság bukása után a Pozsonyba emigrált Barta Lajos, az Ady-nemzedék tagja alapította. A rendkívüli anyagi nehézségek miatt a folyóirat-kísérletnek 1929-ben csupán nyolc száma jelenhetett meg, majd megváltozott formában, 18