Csanda Sándor: Első nemzedék

A kritika,publicisztika és az irodalomtudomány képviselői - Alapy Gyula

térés, tájékozódás (Pécs, 1941), Német betörés a Duna-medencébe (Bp., 1946), Magyar szabadság — világszabadság (Kolozsvár, 1945), Egy ország a csillagon (1977). Szépprózát és mezőgazdasági szakkönyveket is írt. Csehszlovákiában főként publicisztikával és szociológiai tanulmányaival tűnt ki. 1980-ban halt meg Budapesten. ALAP Y GYULA (1872 — 1936) komáromi történész és irodalom­történetíró rendkívül nagyarányú, de konzervatív szemléletű tudományos és közéleti tevékenységet fejtett ki. Mint a keresz­tényszocialista párt tartomány gyűlési képviselője és a Szlovenszkói Magyar Kultúregyesület főtitkára, Jankovich Marcellel együtt harcolt a szocializmust vállaló sarlósok ellen. Vezető szerepe volt a Komáromi Múzeum Egyesületben és a Jókai Egyesületben is, cikkeit, tanulmányait számos helyi lap és magyarországi szakfolyó­iratok közölték: Komáromi Lapok, Komáromi Újság, PMH, Magyar Géniusz, Századok, Levéltárosok Lapja, Könyvbarátok Lapja stb. Fontosabb művei: Költemények (Bp., 1895), Asszonyok (elbeszélések, uo., 1897), Gyulai Rudolf (életrajz, uo., 1907), Kultsár István (tanulmány, uo., 1911), Az illetőség jogvitája (Komárom, 1924), A szülőföld Jókai regényeiben (uo., 1925), Magyar dicsőség (történelmi elbeszélések, uo., 1928), A csallóközi halászat története (uo., 1933). 319

Next

/
Oldalképek
Tartalom