Csanda Sándor: Első nemzedék

A líra - Szenes Erzsi

Ezekben a versekben a bibliai képekből is a félelmetes átkokkal és a szinte lángoló gyűlölettel találkozunk: Azelőtt Kedvesem arcával ébredtem reggel, most a Zsarnok arcával ébredek. Azelőtt Kedvesem arcával aludtam el este, most az Ő arcával alszom el. O riaszt fel álmomból éjszaka, Ő bontja házam, szétszedi tégláit egyenként, külön-külön, nincsen már fedél fölöttem, ingadozik a fundámentumom. Lelkemet gyötri szüntelen, O népesíti be gondolataim, szívemben azóta csak bogáncs és kóró terem. Mikor küldi el már a halál kiaszott kutyáit, hogy e gizt-gazt lelegeljék? — írja Hitlerre célozva. Szenes Erzsi lírájának tárgya addig szinte kizárólag a szerelem volt, de 1939, a fasizmus szlovákiai uralomra jutása után költészetében is csak politikával, a zsidóság tragédiájával tud foglalkozni. Költői képei közt egyszerre feltűnnek a nála addig teljesen ismeretlen harci, katonai eredetű trópusok: szívverésem kísérné, mint a dobpergés, hangom erős lenne, mint a kürt szava; Halántékát átalverték vasszöggel, s a vasszöget beleverték pöröllyel, s hadait széjjelszórták, mint a pelyvát; De gyűlöletünk kifér a kulcslyukon, hinnéd, hogy árnyék, pedig balta ez, s az éjen majd lecsap; a mennykövet mint parittyát odaadaják kezembe . . . Hadd hulljanak a csillagok, mint a tüzes vasdarabok, fejetekre; mint tüzes harapófogók nyúlnak feléje, husánggal sújtanak rá mind. Az egykori természetből vett képek is politikai tartalmat nyernek, mint pl.: Lába még mindig szívekre lép, s mint a jégeső a vetést, eltapossa; S a gonoszság, míg rajta van, nő, mint gaz, nyugodtan. Az antifasiszta versek voltak a költőnő utolsó alkotásai, amint A lélek ellenáll előszavában írja: A líra meghalt, valami visszavonhatatlanul eltűnt, elmerült, lehanyatlott horizontomon. Néha- az az érzésem, hogy napom tűnt el, és már csak a holdam jár fenn. 93