Csanda Sándor: Első nemzedék

A líra - Szenes Erzsi

úgy érzem, hogy még mindig sok a mondanivalóm, de ez a mondanivaló már más keretet kíván, bár ugyanabból az érzelmi, gondolati fényforrásból táplálkozik, mint a lírám. Mindazt, amit életről, szerelemről, társadalomról, művészetről, halálról tudok, sejtek, gondolok, mindazt, amit átéltem, gyermekkoromat, emlékeimet, úti élményeimet, szeretném regényben elmondani, nem is egy, de több regényben — írja 1937-ben Dallos István felszólítására írt életrajzában a nyitrai Híd szövetségnek. Életkörülményeinek tragikus alakulása miatt szépprózai alkotása csak 1943-ban jelenhetett meg Budapesten Nyártól nyárig címmel (kisregény). A fajüldözés fokozódása idején, 1944-ben az SS Budapesten letartóztatta, börtönbe került, majd Auschwitzba deportálták. A felszabadulás után 1949-ben Pozsonyban élt mint egy szlovák hetilap munkatársa, 1950-ben kivándorolt Izraelbe, ott élt mint újságíró és előadóművész. 1981-ben hunyt el. 1966-ban a budapesti Szépirodalmi Könyvkiadó adta ki az 1939—42-es években Nagymihályon írt naplóját és verseit. Szenes Erzsi költészete a női vágyakozásnak, a csalódásnak, a fájdalomnak, a szenvedésnek lírai kifejezése. Líráját három korszakra oszthatnék. Fiatal korában rendkívüli becsvágy és a hírnévszerzés ösztökélte. Szüzességről, szerelemről, szerelmi vágyról énekelt, talán ezzel akarta felkelteni maga iránt az olvasóközönség és kritika figyelmét. Találóan és biztatóan írja költői pályája e szakaszának terméséről Fábry Zoltán: Szenes Erzsi is csak teljesedő ígéret, akit félteni kell: mert kezd nagyon-nagyon egy húron játszani. Az egocentrikus rádiusz csak egy irányban van érzékelhetően meghúzva. Az emberélet, a szolidaritás egyetemességét nem érinti. Pedig érzi, de nem vállalja, tehát: nem is énekelheti. Egy-egy véletlen eltévedt rádiusz néha mégis csodás szépséggel rakottan tér vissza. Fényt lobogtat, titokvillanást, ha csak egy pillanatra is. És ez már valami, Szenes Erzsire rá lehet fogni: nőíró Szlovenszkón. (Korunk 1926.) Költészetére erősen hatott az ószövetség, elsősorban az Énekek éneke, mint például a tudatosan utánzó Szerelmi Zsoltár című költeményéből láthatjuk: Megteltem Teveled, mint karcsún ívelt korsó édes nedűvel, Megfényesedtem a Te közelségedben, mint termésaranyból olvasztott edény, 89