Csanda Sándor: Első nemzedék

A líra - Berkó Sándor

Legtöbbet emlegetett diákkori szerelme rövidesen eltávozik a városból. Martinba megy iskolába, s Berkó már a Prágai Magyar Hírlap hasábjain, Darvas János szerkesztő által is elismerően értékelt költeményben búcsúzik el tőle (Mint napfényt a virág). Ugyanehhez a lányhoz írta 1935 októberében Akarom című költeményét is, melynek szabálytalan ritmusú soraiban igazi költői élmény lüktet, s a vers egésze nem jelentéktelen költői tehetséget sejtet. Losoncon az első Csehszlovák Köztársaság idején élénk kulturális élet folyt. 1932-ig itt jelent meg a csehszlovákiai magyar cserkészmozgalom s vele együtt a haladó magyar fiatalság legjelentősebb folyóirata, a Scherer Lajos szerkesztette A Mi Lapunk. A losonci Madách Kört a város baloldali gondolkodású értelmisége támogatásával, még a húszas évek elején, jelentős kisebbségi magyar írók alakították: Győry Dezső, Darkó István, Simándy Pál. A harmincas években pedig itt bontakozik ki a szocializmus felé tájékozódó fiatal értelmiség egyik számottevő mozgalma, egy rendkívül agilis és széles látókörű fiatal marxista kritikus, Sándor László vezetésével. Sándor László szervezte meg 1934-ben a szlovákiai magyar diákság egyik leghaladóbb (sajnos, rövid életű) folyóiratát, az Indulást, mely — mint általában a lendületes ifjúsági mozgalmak fórumai — elsősorban programokat és irányelveket adott. Még csak tizenhat éves volt Berkó, amikor az Indulás közölte rövidke elbeszélését, a Karácsonyi ajándékot. Az Indulás anyagiak hiányában rövidesen megszűnt, s Berkó első versei a provinciális helyi lapokban jelentek meg: a Losonci Hírlapban és a Magyar Híradóban. Sokat köszönhetett a gimnázium önképzőkörének is, ahol néhány haladó tanára: Ligeti Edit, Fürst Anna biztatgatta és támogatta őt az írásban. Az önképzőkörben verseken és kezdetleges stílusú elbeszéléseken kívül tanulmányokat is szokott felolvasni, melyek a tizenhét éves diák meglehetősen széles körű műveltségéről tanúskodtak: Stefan Zweig, az ember és a művész, Mai ifjúság, Vörösmarty költészete stb. Egykorú költeményeinek váltakozó hangulatát találóan jellemzi egyik szerelmes levelében: Ha feljajgat bennem az élet igazságtalansága: forradalmár vagyok. Ha gyermekké tesz a hangulatom, a szívem, akkor buta szentimentális vagyok. Ha Magára gondolok, önmagammal foglalkozom. 80