Csanda Sándor: Első nemzedék

A líra - Győry Dezső

igazáért minden szegénynek: az Ügy bukhat, az Eszme él; Röviden szóinunk kell még Győry költeményeinek nyelvéről, stílusáról is. Gaál Gábor A hegyek árnyékában című kötet megjelenésekor azt írta a Korunkban, hogy Ötleteiben és szólamaiban sok a zsurnalizmus nyoma... a vezér cikkszerűség. Ez azonban csak egyik s nem is gyakran előforduló jellegzetessége Győry stílusának. A felszabadulás előtt alkotott költeményei vizuálisan képszerűek, költői képei közt a metaforák és a megszemélyesítések uralkodnak. Hasonlatainak, metaforáinak egy része bibliai fogantatású (ez protestáns szellemben való nevelésével is magyarázható), nagyobb része azonban népi, falusi eredetű, gyakran közmondásokból való. így például az Emberi hang költői képeiben a következő közmondásokat és szólásmondásokat találjuk: két végén égeti a gyertyát; kik szelet vetnek, vihart aratnak; szűköltünk, mint kutyák a holdra; mint néma gyermek anyja szavát; nem verébre mentünk vadászni. Legkedveltebb, leggyakrabban használt kifejezései: a humanizmussal, küldetéstudattal, népszeretettel, nemzetiségi fogalmakkal kapcsolatosak. Ilyenek: sors, nép, hit, népsors, magyar, testvér, nemzet, ember, végzet stb. Szimbólumai jórészt kisebbségi jellegűek: anya (anyaország, haza értelemben), végek (a nyelvhatáron levő magyar települések), Földrész (Felvidék). Kedvelt jelzői: véres, sötét, árva, vak, szűz, szent, ős, bús stb. Jellegzetes szóösszetételei: hiábatáj, vérrozsdás, egysors népek, születáj, szajhavén erények, ma-harcod, vágyfattyúk, vérvágyó, bakószekér, gondverejték, robotvérpad, szóvérünk. Szóképeinek legnagyobb része erkölcsi-humanista és nemzeti-kisebbségi gondolatok, érzések kifejezésére szolgál. Európát — Fábry Zoltánhoz hasonlóan — humanista, Thomas Mann-i értelemben emlegeti, és Győry lírájában is megtalálható a Fábrynál gyakori „ember-magyar" kifejezés. 1941-től kezdve a költő a kárpát-ukrajnai, akkor Magyarországhoz csatolt Beregszászon élt visszavonultan. A felszabadulás utáni első írása 1944 végén a Vörös Hadsereg magyar nyelvű lapjában jelent meg. Itt adta ki később Julius Fučík börtönnaplóját, Gorkij novelláskötetét, több cseh, szlovák és orosz költő versét. Újabb költeményeit az ungvári Munkás Újság és a Kárpáti Igaz 43