Csanda Sándor: Első nemzedék

A líra - Győry Dezső

s félelmetes a csönd, a meg nem értő, miben új magyarságért marsolunk . . . Mint Győry lírájában általában, az egyéni sors itt is a közösségivel, a nemzedékivel kapcsolódik össze: az „újarcú magyarok" szembekerülnek apáik konzervatív életszemléletével, úri nacionalizmusával. A két nagyapa különböző sorsa is ott kísért a költő szemléletében. Az egyik elmulatta vagyonát, s öngyilkos lett: Hol utálom, hol meg imádom, pedig én más vagyok egészen . . . A másik nagyapa Bem apó honvédtisztje volt, s Petőfiről mesélt neki, ő csöpögtette először a költő lelkébe a nemzeti romantikát: ... o, szent öreg, / nem volt-e ez a hit / megtévedett hit, és vad virtusunk / csak balga zubbony, és sorsot-tevőnek / vélt missziónk nem volt-e csak mese, / s jó sorsunk titka valahol egészen / másutt rejtőzködik? ! A középiskolát szülővárosában végezte a költő, majd egy ideig Budapesten volt bölcsészhallgató, az Eötvös-kollégium tagja. Az első világháború után festő szeretett volna lenni s világot látni, elment a weimari Németországba, és ott (miután pénze elfogyott) mezőgazdasági munkásként dolgozott. Életútja göröngyös volt, tele akadályokkal és buktatókkal. Első verse 1917-ben jelent meg, 1919-től újságíró. Munkatársa volt a legtöbb haladó csehszlovákiai magyar napilapnak és folyóiratnak. 1925-ben a progresszív szellemű Kassai Napló felelős szerkesztője. 1926-ban megteremti a Prágai Magyar Hírlap irodalmi mellékletét, de onnan rövidesen elbocsátják. Hosszabb ideig állástalan, s mint házitanító keresi kenyerét. Egymás után, gyakori időközökben jelennek meg verskötetei: Hangidatok és gondolatok dalban és prózában (Galánta, 1921), Százados adósság (Rimaszombat, 1924), A láthatatlan gárda (Rimaszombat, 1927), Újarcú magyarok (Berlin, 1927), Hol a költő? (Kassa, 1931), A hegyek árnyékában (Pozsony, 1936), Zengő Dunatáj (Prešov, 1938), Emberi hang (Bratislava, 1940), Magyar Hegyibeszéd (azonos az Emberi hanggal, Budapest, 1940). Költői zsengéi kötetbe gyűjtve először Galántán jelennek meg: Hangulatok és gondolatok dalban és prózában (Mátyusföldi Lapok kiadása, 1921). A kis antológia versekkel kevert útinapló, németországi élményeit eleveníti fel diákos egyszerűséggel. Sokkal inkább figyelemre méltó Rimaszombatban kiadott második kötete, 3 33