Csanda Sándor: Első nemzedék

Kitekintés - Irodalmunk fejlődése 1945 után

GÁL SÁNDOR (1937—) a hatvanas évek elején tűnt fel problémakereső, részben romantikusan lázadó költészetével. Első kötete Arc nélküli szobrok címmel 1964-ben jelent meg: egyre visszatérő motívumai a falujával való azonosulás, az emberszeretet, a békevágy. Második kötete: Napéjegyenlőség (1966) már lényegesen egységesebb, áthatja a faluról városba került fiatal értelmiség ambivalens életérzése, s számos szociográfiai jellegű verset is tartalmaz. Harmadik kötetében, a Szabad vonulásban (1969) előtérbe kerülnek a nemzetiségi lét problémái, keserű történelmi tapasztalatai. Negyedik verseskötete Kőlapok címmel jelent meg (1973), ebben főként az elmúlás elleni küzdelem költészete található. A versek a költői lázadásnak filozófiai kifejezései. Gál a kötetben eddigi költészetének szintézisére törekszik, néhol azonban olvasmányélményeinek reminiszcenciáit is megtaláljuk (Madách, József Attila). További kötetei: Tisztább havakra (1976), Folyó (1978). A nyolcak antológiájában feltűnt lírikusok közül önálló kötetekkel jelentkezett még Simkó Tibor (Pólusok, 1967^ Petrik József (Színváltozás, 1967), Török Elemér (Fényért perelek, 1968; Virágzó kövek, 1973; Delelő, 1976J, Gyüre Lajos (Meditáció esőben, 1968; Üvegharang, 1975j. A később jelentkezők közül nyilván kell tartanunk Tóth Elemér (A halak a mélyben úsznak, 1965; Ketten, 1966; Kérgek, 1969,), Batta György (Virágot nyit a puskacső, 1965; Testamentum, 1969; Huszadik világháború, 1974J, Bárczi István munkásságát. Az utóbbinak eddig csupán egyetlen verseskötete jelent meg (Tükör előtt, 1968J, s ezt az irodalomkritika osztatlan elismeréssel fogadta. A gyermekversek költői közül kitűnnek: Simkó Tibor, Petrik József, Tóth Elemér, Varga Imre, Gál Sándor, Dénes György, Zs. Nagy Lajos, Kulcsár Ferenc, Tóth László. A fent említett Vetés csoport 1970-ben, Egyszemű éjszaka címmel kilenc modern költő antológiájával lépett fel együttesen. A kötet elé Tőzsér Árpád írt apologetikus jellegű előszót. Legtöbbjüknek azóta önálló kötete is jelent meg, s fejlődésük differenciálódott. A hagyományos költői formákhoz áll közel Mikola Anikó és Kulcsár Ferenc lírája. Mikola Anikó (1944—) Tűz és füst között (1971), valamint Fák és hajók a szélben (1976) című kötetében 331