Csanda Sándor: Első nemzedék

Kitekintés - Irodalmunk fejlődése 1945 után

IRODALMUNK FEJLŐDÉSE 1945 UTÁN 1945 után 6-7 évig nem volt Szlovákiában magyar irodalom, a csehszlovákiai magyar nemzetiség három évre elvesztette állampolgársági jogait is. A kisebbségi magyar értelmiség állás nélkül maradt, s legnagyobb része Magyarországra került. Miután a Klement Gottwald vezette kommunista párt 1948 februárjában teljes egészében kezébe vette az ország irányítását, néhány hónap múlva kezdett megváltozni a nemzetiségi politika is. 1948 decemberében megjelent az első magyar hetilap, az Új Szó (a következő évben napilappá fejlődött), 1949-ben megalakult a CSEMADOK (Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kulturális Egyesülete). 1951ben létesült a Pedagógiai Fakultás magyar tagozata (1960-ban Pozsonyból Nyitrára helyezték át) és a Komenský Egyetem Bölcsészkarának magyar tanszéke. 1953-ban megalakult a komáromi Magyar Területi Színház, mely a falujáró színház feladatát is ellátja, 1970-től Thália Színpada is van, Kassa székhellyel. 1949-től kezdve sorra jelennek meg újabb magyar lapok, mint az Új Ifjúság, a Pionírok Lapja (1968-tól Tábortűz), a Kis Építő, a Szabad Földműves, a Nő, majd a részben folyóirat, részben műsorfüzet jellegű Alkotó Ifjúság. A lassan kibontakozó irodalmat leginkább a CSEMADOK kultúrpolitikai folyóirata, a Fáklya segítette. Az Alkotó Ifjúságot a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség magyar osztálya adta ki Pozsonyban, folyóirat formában, 1950 végétől 1953 közepéig. Kezdetben negyedévenként, később pedig havonta jelent meg, irodalmi közlemények mellett az énekkarok, tánccsoportok, színjátszók számára is közölt anyagot, és szervezeti, politikai kérdéseket tárgyaló cikkek is jelentek meg benne. Az 1951 végén induló Fáklya már színvonalasabb képes havi folyóirat volt, kezdetben Szabó Béla, majd Bátky László szerkesztette. Munkatársa volt néhány régebbi író: Egri Viktor, Sas Andor, 323