Csanda Sándor: Első nemzedék

A kritika,publicisztika és az irodalomtudomány képviselői - Balogh Edgár és a Sarló

BALOGH EDGÁR ÉS A SARLÓ A két világháború közötti csehszlovákiai magyar kulturális élet egyik legjelentősebb szervezője és publicistája, Balogh Edgár Temesvárott született 1906-ban. Apja osztrák katonatiszt, anyja magyar tanítónő volt; szülei még az író gyermekkorában Pozsonyba költöztek. Balogh Pozsonyban járt iskolába, majd beiratkozott a prágai német egyetem bölcsészkarára, de kommunista tevékenysége miatt 1935-ben kiutasították őt Csehszlovákiából, azzal az ürüggyel, hogy Románia területén született. Még pozsonyi diák korában bekapcsolódik a cserkészmozgalomba, cikkeket ír az ifjúsági lapokba, s rövidesen a haladó diákmozgalom központi személyiségévé válik. Mint prágai magyar főiskolás 1925-ben megalakítja (negyedmagával) a Szent György Cserkészkört. (Nevét az első fennmaradt magyar szoborról, a Kolozsvári-testvérek készítette Sárkányölő Szent Györgynek a prágai várban őrzött XIV. századi szobráról kapta.) Állandó lázas tevékenység, hivatástudat és messianisztikus vágy hajtja előre a kis cserkészcsoportot, s ez a dinamizmus és belső láz jellemző Balogh Edgár későbbi munkásságára is: Ezekben az elgondolásokban éppen az lett az előbbre vivő, hogy valami szűz elfogultsággal hittünk a magunk jobb magyarság-, jobb emberségeszményében. Elkezdtük széles akciónkat nem a többnyire konzervatív parancsnokokra, még kevésbé az egyházaknak és hatóságoknak aláfekvő középiskolai tanári karra támaszkodva, hanem egyenesen úgy, ahogy a nálunk fiatalabbakhoz szóltunk, magát a fiatalságot mozgattuk meg. Ez tágította, szélesítette, a kisebbségi életben országossá fejlesztette eredeti kamaszközönségünket, s alkalmat adott mindenütt az ifjúság öntudatos fellépésére régi korlátokkal és fenntartásokkal, begyepesedett felfogásokkal szemben. Az a bizonyos falubarát-mozgalom, regösjárás, népi cserkészet, majd átlénye296