Csanda Sándor: Első nemzedék

A kritika,publicisztika és az irodalomtudomány képviselői - Fábry Zoltán

harminc cikk jelent meg, s körülbelül ugyanennyire tehető az ott név nélkül közölt írásainak száma is: főként vezércikkek és az Útközben című rovat írásai. Egyes tanulmányainak értékelésére még a továbbiak során visszatérünk, itt csupán néhány címet idézünk témakörének bemutatasára: A Major-per, A szociáldemokraták bécsi kongresszusa, A magyar írók és az ötéves terv, Új világháború fenyeget, Hitler és Marx, A gyilkosság kultúrája, Ha per, hát legyen per, Bécs vörös forradalma, Az út legyen nyílegyenes, Magyar proletárdiktatúra, írástudók árulása, A halálba kerítő nóta, Magyar író a Szovjetunióban stb. Nem hagyhatjuk említés nélkül Fábry egyik emlékezetes riportját; az első Csehszlovák Köztársaság legelhagyatottabb részéről, Kárpát-Ukrajnáról szól ez az írás. Fábry Ludwig Renn német szocialista íróval együtt a Nemzetközi Munkássegély megbízásából járt Csehszlovákia ukránjai között, akik a kapitalizmus virágzása idején is mérhetetlen nyomorban éltek, s választásaikon a kommunisták — több mint egy tucat párt közül — megkapták az összes szavazat felét. Fábry a megdöbbentő kárpát-ukrajnai riportot könyv alakban is ki akarta adni, de a cenzúra a könyv egész tartalmát elkobozta, s az író csak a könyv címlapjába bekötött üres lapokat küldhette el dedikációjával a barátainak. Az Útban Slávik belügyminiszterhez Fábry nyílt levelet írt feleletül. Érdekes ebből a nyílt levélből idéznünk, mert tanúsítja, mit jelentett a valóságban a polgári demokrácia és a sajtószabadság. A kor lelkiismerete akartam lenni. Az eredmény: börtön, cenzúra, elkobzás. És mindez a paragrafusok nevében, a törvény nevében, a demokrácia nevében, a nép nevében. Az éhség legendáját elkobozta a demokrácia valósága. A létező valóságot — a munkátlanok éhségét — semmivé tagadta egy fikció: a demokrácia. Az éhség valósága ellen tehát ki kell játszani a demokrácia legendáját. Magyarországon az államszentség a „szent korona", Csehszlovákiában: a demokrácia. Magyarországon nincs király, de megvan a középkori jogalap. Látható és tapintható, grófoktól őrzött szimbóluma, a demokráciának csak valósága lehet. Hol van? (Az Út III. évf. 4. sz.) A riport egész terjedelmében csak 1954-ben jelent meg a Megalkuvás nélkül című antológiában. 19 289