Csanda Sándor: Első nemzedék

A kritika,publicisztika és az irodalomtudomány képviselői - Fábry Zoltán

sága általában a priori állásfoglalásra készteti kritikusait — mellette vagy ellene.) A legtöbben fenntartás nélkül dicsérik, néha szinte az ünnepi óda hangján magasztalják, de jelent meg műveiről teljesen elutasító kritika is. Irodalmi kérdésekről mindjárt Az Út első számában írt Fábry: író a börtönben címmel összehasonlítja Kassák Lajos munkásságát és magatartását Tamás Aladáréval. Horthy ék rendőrsége ekkor likvidálta a 100% című forradalmi szellemű lapot, és kommunista üzelmek címen börtönbe vetette szerkesztőjét, Tamás Aladárt. Fábry szigorú és túlzó Kassákellenes kritikája mögött elsősorban szilárd elvi álláspontot kell látnunk: a kommunista eszmeiséget védi a szociáldemokrata reformizmussal és opportunizmussal szemben. Kassákkal előbb is és később is sokat foglalkozott, főként a Korunk hasábjain, s az aktivista irodalomnak Fábry volt egyik első bírálója. Fábry Kassákkal szemben tanúsított magatartásának volt azonban személyeskedő, túlzó éle is, ami részben azzal magyarázható, hogy a pesti írók között dúló ellentétekről Fábryt a Kassák-ellenes csoport tagjai tájékoztatták. Itt kell rámutatnunk Fábry irodalomkritikáinak hibájára is: nem a mű egészét, hanem egy-egy részletét vagy tulajdonságát szokta bírálni, ezért oly gyakoriak kritikáiban az ellentmondások. Gyakran nem is a művet bírálja, hanem publicista módszerrel kifejti saját véleményét a műben felvetett témáról vagy gondolatokról. Az Útban sem Kassák művészetét, hanem politikai álláspontját támadja, de egyoldalúan, s így Kassák tevékenységének csak a hibáit ismeri meg a csehszlovákiai magyar olvasó. Hasonló ellentmondást találunk Fábrynak Az Út második számában közölt irodalmi tárgyú esszéjében, a Proletáríró a Britanniában címűben. Ebben Kodolányi Jánost támadja, de néhányéles megjegyzéssel illeti a Nyugat más íróit is. Bírálatának elvi lényege itt is világos: a nyugatos és népies irányt kritizálja marxista—leninista szempontból. Kritikája azonban, főként Móricz Nyugatjával szemben, ultrabaloldali módon túlzó — ezt később maga Fábry is elismerte. Kodolányi neve ebben az időben igen gyakran szerepel a csehszlovákiai magyar sajtóban: a haladó értelmiségi ifjúság egyik kedvelt írója volt, de 1930-ban A Sarló zsákuccában című cikke heves sajtóvitát váltott ki, s a csehszlovákiai baloldali ifjúság szembefordult vele. Fábry kritikáját Kodolányi 286