Csanda Sándor: Első nemzedék

A kritika,publicisztika és az irodalomtudomány képviselői - Fábry Zoltán

Aki ennél naivabb és lehetetlenebb lelki feltámadást ismer, az csal, vagy festi magát. . . Bizonyos: Farkast is kikezdte már a legrettenetesebb szlovenszkói betegség: a provincializmus, melynek egyetlen mértéke: a toll közvetlen környezete; provincializmus, mely nem tudja megérteni, hogy épp regényírónál a legfontosabb: a világtávlat... (Kúria, kvaterka, kultúra, 81.) Darkó István Zúzmara és Egri Viktor Demeter megtérése című regényének megbírálásában már érződik némi merevszempontúság, a tartalmi, eszmei követelmények túlhangsúlyozása, de állításai lényegében helytállók, a bírálat szigorú, de igazságos. Igaz, Fábry terminológiájában előfordul sok olyan kifejezés (valóságmarkolás, talajos önközpont), amit nehezen lehet az esztétika nyelvére átültetni, s a megbírált író néha nem tudhatja konkrétan, mit kérnek tőle számon. Már a húszas évek első felében dolgozik Fábry Csehszlovákia Kommunista Pártja magyar nyelvű sajtószervének, a Kassai Munkásnak is: John Reed Tíz világrengető napját és egy szovjet regényt, Dorohov Golgotáját fordítja németből; ezt később a párt könyv alakban is kiadja. Eszmei fejlődésében nagy segítségére volt a német proletárirodalom. így nyilatkozik erről később az általa szerkesztett Az Út hasábjain: Szobám négy fala hihetetlenül kitágult: a világ szociális valóságát éltem, a marxizmus szemével néztem és az entellektüel korparancsát jelentettem: Változni és változtatni. Változtam és változtattam. De ha nem ér hozzám a háború utáni német irodalom szociális kritikája és embersége, ha ez nem mutatja meg, hogy hol voltam és mit csináltam, ha a marxizmus kritikája elől elzárkózom, akkor a proletariátus értéktömege számomra idegen és ellenséges tényező marad, és akkor ma nem így és nem itt beszélnék. Fábry műveinek marxistává érését az 1926-tól Kolozsvárott megjelenő Korunkban közölt tanulmányain figyelhetjük meg. A Gaál Gábor szerkesztette nagy jelentőségű társadalomtudományi és kulturális folyóiratnak Fábry volt a szlovákiai szerkesztője; Az Út megjelenéséig ott adta ki legjobb tanulmányait és kritikáit. Ha figyelemmel kísérjük Fábrynak a Korunkban megjelent írásait, azt látjuk, hogy az „emberirodalom" haladó publicistájából és kritikusából 1929 körül válik marxista—leninista szemléletű esztéta. (Maga a folyóirat is ekkor válik marxista szelleművé.) 282