Csanda Sándor: Első nemzedék

Kísérletek a dráma megteremtésésre - Sebesi Ernő

Nagy epikus erény, ha ezeknek a sorsoknak a tárgyalásánál Sebesi hideg tud maradni, nem sopánkodik és nem tördeli a kezeit. A részvevő humanizmust mint a fin de siecle lelki kulminációját Zola naturalizmusa teljesen kimerítette. Sebesi egyszerűen felvázol embereket, életeket, tragédiákat, mondván: ez így meg így van, nincs semmi hozzátennivalóm. Segíteni nem akar rajtuk, minthogy ez nem is lehet az elbeszélő irodalom feladata. A kötet tizennyolc novellájának többségében megfigyelhetők az expresszionista vonások is. A csehszlovákiai magyar irodalomban Sebesin kívül Földes Sándor, Fábry Zoltán, Forbáth Imre, Komlós Aladár, Győry Dezső alkotásaiban mutatható ki ennek az irányzatnak a hatása. Az említett írók és költők az európai expresszionizmus kelléktárából elsősorban a városi elesettek iránti rokonszenvet vették át. Sebesi írói állásfoglalása polgári humanista jellegű, az elesettek iránti művészi és emberi együttérzése kétségtelen, novelláinak nagy többsége ilyen hangvételű. A Hajnali látomás főhőse Cibulka Péter, az elbocsátott postás, aki még kilenc év elmúltával is bízik „reaktiválásában". A postást a feleslegesség érzése, az elbocsátottság tudata kergeti az őrületbe: Cibulka Pétert semmi se kötötte ehhez a kis felvidéki városhoz, ha szél fújt a határban, nem az ö vetését himbálta álomba, ha zápo r sepert végig a városon, nem az ő háztetője ázott meg tőle. Húszegynéhány évi szolgálat után se tudott szerezni egy öl földet, egy rongyos kis házikót se. Az egyedüli szerzeménye elbocsátáson kívül egy kis tüdő csúcshurut volt. Maga se tudta, mi tartja, mi köti ide. Ha valaki mégis megkérdezte tőle, akkor sötét, konok hallgatás után ki szokta bökni: — A sár. Talán ez tart itt fogva. A novelláról rögtön megállapíthatjuk, hogy tipikusan Sebesire jellemző alkotás. Ez elsősorban a téma és a hős kiválasztásában mutatkozik meg. Végzetes helyzetet ragad meg az író, egy rendkívüli idegember rendkívüli esetét. Az elvesztett megbecsülés, a mindennapi megszokott munka hiánya kergeti ezt a szerencsétlen embert az őrületbe, s ez nemcsak ennek a novellának a jellemzője. Szerencsétlen körülmények, vészjósló feszültség uralkodik szinte valamennyi elbeszélésében. Egy váratlan esemény megzavarja a jellemzett lelki egyensúlyát, s megoldást általában csak a halálban vagy az őrületben talál. A Hajnali látomásnál szebben, árnyalatabban mutatja be a feles263