Csanda Sándor: Első nemzedék

Az elbeszélő irodalom - N. Jaczkó Olga

Jaczkó epikájának gerincét erotikus, női témájú írások alkotják. A nőben mindenekelőtt a kacérkodó, csábító hajlamot látja, a férfiban pedig a könnyelmű, a nő érzelmi világát meg nem értő típust. Gyakran szinte pszichológiai elemző módszerrel tesz különbséget női lélek és férfilélek között. Az erotikus ábrázolás némely írásában már-már öncélúvá válik. Tolvajok a szentélyben című regénye arról szól, hogyan akarja elcsábítani két könnyelmű nő a kisváros fiatal, naivan erkölcsös káplánját. Egy férje mellett unatkozó, puritán életű fiatalasszony a káplán mentőangyalául szegődik, majd maga is beleszeret. A végén azonban minden jóra fordul: a fiatalasszony férje közbelép, a feleség bevallja megingását, a káplán penitenciát tart, a két léha nőszemély pedig szomorú csalódások után jó útra tér. Az öncélúan erotikus történet ilyen sablonosan ér véget; hasonló felszínesség az írónő több epikai alkotásának is elrontja a hitelét. A húszas évek második felétől kezdve Jaczkó Olgának már számos, részleteiben is jól kidolgozott elbeszélése jelenik meg (Juhászhistória, Káin, Virágzó cseresznyék, Krisztina uszálya). A Virágzó cseresznyékben zsoltáros, lírai hangon ír a nő mély szerelméről — mely jellemzően itt is házasságon kívüli —, bemutatva a női lélek bonyolultságát és gazdagságát. Valami halk és fanyar őszinte ízt éreztetnek novellái, lemondásokat, csendes mederben ömlő egyszerű életet. Az írónő éreztetni tudja a ruszin falu fenyvesszagát és néha az élet véres verejtékét is. Olykor valami lázongás fullasztja torkát, szeretne kitörni, de az élet kötelességei nem engedik — állapítja meg a műről Egri Viktor (Képes Hét 1929. 15. sz.) Jaczkó elbeszéléseiben jól sikerültek a társadalmon kívül álló, elesett embertípusok is, akiket igazi együttérzéssel, szeretettel ábrázol. Társadalomszemléletében a harmincas években megjelenik az osztályszempont, a forradalmi elem, így pl. az első világháborút követő forradalmi eseményeket is bemutató Gombák a tölgy alatt és az Október című nagyobb lélegzetű epikus alkotásaiban. Jaczkó Olga epikája egészében nézve egyenetlen színvonalú. Néhány szociális témájú és a női lélek bonyodalmait ábrázoló elbeszélése azonban kiemelkedik írásai közül. 233