Csanda Sándor: Első nemzedék

A csehszlovákiai magyar sajtó és könyvkiadás a két világháború között

dalom és kultúra kérdéseivel főként Váj lok Sándor, Possonyi László, Rády Elemér, Duka Zólyomi Norbert foglalkozott a folyóirat hasábjain. Az irodalmi szempontból legszínvonalasabb napilapot a húszas években a magyarországi emigránsok segítségével adták ki Kassán, Kassai Napló címmel. A lapot még 1884-ben alapították, egy ideig Győry Dezső is szerkesztője volt (1925-ben), s éveken át itt jelentek meg Fábry Zoltán radikális cikkei és kritikái is. 1937 tavaszán indította meg Szvatkó Pál, a PMH szerkesztője Űj Szellem című kisebbségi szemléjét. A folyóirat számos magyarországi baloldali író alkotását is közli, de a főszerkesztő jobboldali radikalizmusával egyre inkább a nemzetiszocializmushoz közeledik. A csehszlovákiai magyar könyvkiadás a két világháború között nem volt állandó jellegű, s a tőkés piaci kereslethez alkalmazkodó könyvárak aránytalanul magasak voltak, főként azért, mert kevés számú olvasóközönség számára, alacsony példányszámban jelentek meg. A legtöbb könyvet szerzője saját költségén adta ki, s gyűjtőívek, ügynökök, ismerősök segítségével terjesztette. Ezek jó része dilettáns vagy helyi érdekű kiadvány volt, s az ügyeskedő szerzők az átlagolvasó ízlését kiszolgálva néha jelentős népszerűséget értek el. A lapok többsége alkalmilag könyvet is adott ki számos városban, s ezt gyakran megkönnyítette az, hogy az újságokban megjelent szedést (betűanyagot) használták fel a könyvben való kiadáshoz. Ezért több könyv keskeny, újsághasábokra emlékeztető formában került kiadásra, s ezek a lapokból összeállított különlenyomatoknak is tekinthetők (például Fülöp Zsigmond könyve a Jókai Egyesületről a Komáromi Lapokban, Sas Andornak Riedl Szendéről szóló kismonográfiája pedig a Magyar Újságban megjelent tanulmányából készült). A kassai Renaissance Könyvtár ilyen mód an egy olcsó elbeszélés- és versgyűjtemény-sorozatot adott ki a Kassai Naplóban magjelent írásokból (többek közt Kaczér Illés: Dr. Hulla, Jarnó József: Önarckép, Darkó István: A legnagyobb úr, Juhász Árpád: Búcsúzó című könyvét). Néhány könyvet, füzetet a kommunista lapok és irodalmi folyóiratok is kiadtak, általában belső munkatársaik írásait. Egy-egy budapesti kiadó is vállalkozott néha szlovákiai magyar 22