Csanda Sándor: Első nemzedék

Az elbeszélő irodalom - Kaczér Illés

KACZÉR ILLÉS A Magyar Tanácsköztársaság bukása után Csehszlovákiába emigrált írók egyik legtehetségesebbje. Szatmárnémetiben született 1887ben, tanulmányait Szatmáron és Nagyváradon végezte. 1907 óta író és újságíró. Újságírói tevékenységét a Szatmár-Németi és a Szamos nevű lapoknál kezdte, majd megalapította az Új Szatmár című napilapot. 1911-től 1919 őszéig A Nap belső munkatársa Budapesten, ahol korán felismerik kitűnő újságírói képességeit. Első irodalmi munkái a magyar főváros napilapjaiban és folyóirataiban jelennek meg: Az Újságban, a Pester Lloydban, a Múlt és Jövőben, a Nyugatban, A Hétben. Első regényét Khafrit, az egyiptomi asszony címmel 1914-ben írta. Az antik tárgyú regény különös levegőjével és erőteljes kompozíciójával tűnt fel, és az írót egy csapásra az elismert magyar prózaírók közé emelte. írói pályáján változást jelent az 1919-es esztendő, amikor Bécsbe költözött, s részt vett a Bécsi Magyar Újság megalapításában. Bécsi tartózkodása alatt indította meg a Vasárnap című irodalmi és művészeti hetilapot. Bécsből Kolozsvárra hívták az Új Kelet című napilaphoz, s ennek szerkesztőségében 1923-ig dolgozott. Ez év közepén visszatért Bécsbe, egy ideig a Stunde munkatársa volt, majd 1924 elején Pozsonyba költözik, s itt 1927-ig A Reggel szerkesztője és berlini tudósítója lesz. 1928-tól kezdve hat évig él Berlinben mint a Berliner Tagblatt, a Börsencourier, a Weltspiegel, a Vorwärts és az Ullstein munkatársa. Közben négy évig a Keystone View Co. nagy nemzetközi fotoriportázs-vállalat berlini szerkesztőségének főszerkesztője volt. 1933 tavaszán visszatért Csehszlovákiába, s a pozsonyi Magyar Újság egyik szerkesztője lett. A fajüldözés elől 1938-ban Londonba emigrált, onnan pedig Izraelbe költözött, ahol magyar kulturális hetilapot szerkesztett 1980-ban bekövetkezett haláláig. Az izraeli 228